Return to Video

Leképezési törvény és feladatmegoldás| Geometriai optika | Fizika | Khan Academy magyar

  • 0:01 - 0:04
    Amikor vékony lencsékkel dolgozol,
  • 0:04 - 0:05
    szükséged lesz erre a képletre:
  • 0:05 - 0:09
    egy per f egyenlő
    egy per dₒ plusz egy per dᵢ.
  • 0:09 - 0:12
    Nem rossz, kivéve, hogy ezek mikor
    pozitívak vagy negatívak?
  • 0:12 - 0:13
    Derítsük ki!
  • 0:13 - 0:15
    f a fókusztávolság.
  • 0:15 - 0:16
    Mi is a fókusztávolság?
  • 0:16 - 0:18
    Mint tudjuk, vékony lencse esetén
  • 0:18 - 0:22
    két fókuszpont van,
    a lencse mindkét oldalán.
  • 0:22 - 0:26
    A fókusztávolság a lencse középpontjától
  • 0:26 - 0:29
    valamelyik fókuszpontig mért távolság.
  • 0:29 - 0:31
    Hogy melyikig, az nem számít,
  • 0:31 - 0:34
    mivel ha arra vagy kíváncsi, hogy
    a fókusztávolság pozitív vagy negatív,
  • 0:34 - 0:38
    csak azt kell megnézned,
    hogy milyen típusú a lencse.
  • 0:38 - 0:42
    A mi esetünkben ez egy konvex lencse,
  • 0:42 - 0:45
    vagy gyűjtőlencse.
  • 0:45 - 0:49
    Mint tudjuk, ezeknek a típusú lencséknek
    a fókusztávolsága
  • 0:49 - 0:53
    mindig, de mindig pozitív lesz.
  • 0:53 - 0:59
    Ha ez a fókusztávolság itt
    tegyük fel, hogy 8 centiméter,
  • 0:59 - 1:02
    akkor plusz 8 centimétert
    helyettesítünk be ide.
  • 1:02 - 1:03
    Nem számít, melyik oldalon mértük.
  • 1:03 - 1:04
    Ezen az oldalon is 8 centiméter lesz,
  • 1:04 - 1:08
    ezért így is plusz 8 centimétert kell írnunk
    ide a fókusztávolsághoz,
  • 1:08 - 1:12
    abban az esetben, ha gyűjtő-,
    vagy konvex lencsénk van.
  • 1:13 - 1:14
    Ha a másik típusú a lencse ...
  • 1:15 - 1:16
    Ez itt a másik fajta.
  • 1:16 - 1:21
    Ezt nevezhetjük szórónak vagy konkávnak.
  • 1:21 - 1:25
    Ha szóró- vagy konkáv lencséd van,
  • 1:25 - 1:28
    annak is két fókuszpontja lesz,
  • 1:28 - 1:30
    melyet tipikusan mindkét oldalon
    jelölünk.
  • 1:31 - 1:36
    Ezek a főtengely mentén mérve
    egy bizonyos távolságra lesznek
  • 1:36 - 1:40
    a lencse középpontjától.
  • 1:40 - 1:43
    Ennek a mértéke pedig:
    definíció szerint
  • 1:43 - 1:45
    konkáv vagy szórólencsék esetén
  • 1:45 - 1:49
    a fókusztávolságot mindig
    negatívnak veszük.
  • 1:49 - 1:53
    Ha tehát ez a távolság itt
    nyolc centiméter volt,
  • 1:53 - 1:55
    akkor mínusz nyolc centimétert
    kell beírnod
  • 1:55 - 1:58
    itt fent a fókusztávolság helyére.
  • 1:58 - 2:02
    Azt kell mindig megnézned,
    hogy milyen típusú lencséd van.
  • 2:02 - 2:04
    dₒ és dᵢ itt nem számít,
  • 2:04 - 2:06
    a dₒ és dᵢ lehet kicsi - nagy,
  • 2:06 - 2:07
    pozitív - negatív.
  • 2:07 - 2:09
    Lehet virtuális képed vagy valós képed.
  • 2:09 - 2:10
    Nem számít.
  • 2:10 - 2:14
    Azt kell csak nézned,
    hogy milyen típusú a lencséd.
  • 2:14 - 2:16
    Az megmutatja,
    hogy mit kell behelyettesítened.
  • 2:16 - 2:20
    Pozitív fókusztávolságot
    vagy negatív fókusztávolságot.
  • 2:20 - 2:22
    Rendben, szóval a fókusztávolság
    nem nagy ügy.
  • 2:22 - 2:23
    Mi van a dₒ -val?
  • 2:23 - 2:25
    dₒ a tárgytávolságot jelöli.
  • 2:25 - 2:27
    Legyen egy tárgyam itt.
  • 2:27 - 2:29
    A tárgyat mindig egy nyíllal ábrázoljuk.
  • 2:29 - 2:31
    Ez megmutatja,
    hogy egyenes állású
  • 2:31 - 2:33
    vagy fordított állású a tárgyunk.
  • 2:33 - 2:34
    Ez lesz a tárgy.
  • 2:34 - 2:38
    A tárgytávolság
    az a távolság, amit a lencsétől,
  • 2:38 - 2:40
    mindig a lencse középpontjától mérünk
  • 2:40 - 2:43
    eddig a dologig
  • 2:43 - 2:45
    – ami jelen esetben a tárgyunk.
  • 2:45 - 2:48
    Ez tehát a dₒ.
  • 2:48 - 2:49
    Ez a tárgytávolság ...
  • 2:49 - 2:51
    – ez még egyszerűbb –
  • 2:51 - 2:53
    a tárgytávolság mindig pozitív.
  • 2:53 - 2:57
    A tárgytávolságot tehát mindig
  • 2:57 - 2:58
    pozitív számnak veszem.
  • 2:58 - 3:01
    Ha ez itt 30 centiméter,
  • 3:01 - 3:04
    akkor plusz 30 centimétert
    helyettesítek be ide.
  • 3:04 - 3:06
    Ha 40 centiméter,
    akkor plusz 40 centimétert.
  • 3:06 - 3:09
    Mindig pozitív lesz, hacsak ...
  • 3:09 - 3:11
    van egy kivétel.
  • 3:11 - 3:14
    Ha több lencséd van, akkor megtörténhet,
  • 3:14 - 3:17
    hogy negatív tárgytávolsággal
    kell dolgoznod.
  • 3:17 - 3:21
    Viszont ha egyetlen lencséd van,
  • 3:21 - 3:23
    legyen az konkáv vagy konvex,
  • 3:23 - 3:25
    nem számít, hogy milyen típusú lencse,
  • 3:25 - 3:29
    egyetlen lencse esetén a tárgytávolságod
  • 3:29 - 3:31
    pozitív lesz.
  • 3:31 - 3:34
    Ha csak egy lencséd van.
  • 3:34 - 3:36
    Rendben, a tárgytávolság tehát
    még egyszerűbb,
  • 3:36 - 3:38
    mindig pozitív,
    mindegy, melyik eset áll fent,
  • 3:38 - 3:40
    amennyiben egy lencséd van.
  • 3:40 - 3:41
    Mi a helyzet a képtávolsággal?
  • 3:41 - 3:43
    A képtávolság trükkösebb.
  • 3:43 - 3:45
    Ez a lencsétől egészen
  • 3:45 - 3:47
    a képig terjedő távolságra vonatkozik.
  • 3:47 - 3:50
    Viszont a kép lehet az egyik
    vagy a másik felén is a lencsének.
  • 3:50 - 3:52
    Nézzük ezt itt!
    Tegyük fel, hogy ebben az esetben
  • 3:52 - 3:56
    egy fordított állású képet kapok
    ebben a pontban,
  • 3:56 - 3:57
    valahogy így.
  • 3:57 - 4:02
    Legyen ez a képem,
    amit erről a tárgyról alkotott
  • 4:02 - 4:05
    ez a gyűjtő-, vagy konvex lencse.
  • 4:05 - 4:09
    Nos, a képtávolság a lencse középpontjától
  • 4:09 - 4:11
    a képig mérendő,
  • 4:11 - 4:15
    mindig párhuzamosan a főtengellyel.
  • 4:15 - 4:17
    Ez egyeseket összezavahat,
  • 4:17 - 4:20
    azt gondolják „Nos, vajon innen
    a középpontól kell mérni, így átlósan?”
  • 4:20 - 4:22
    Nem, ezt soha ne tedd!
  • 4:22 - 4:23
    Mindig a középpontól indulsz,
  • 4:23 - 4:25
    párhuzamosan a főtengellyel,
  • 4:25 - 4:27
    egészen a képig.
  • 4:27 - 4:30
    Ezt nevezzük képtávolságnak.
  • 4:30 - 4:32
    Mikor lesz ez pozitív vagy negatív?
  • 4:32 - 4:33
    Ez a trükkös, vigyázz!
  • 4:33 - 4:38
    A képtávolság pozitív lesz,
    ha a képtávolság
  • 4:38 - 4:43
    a tárgyhoz képest
    a lencse túloldalán található.
  • 4:43 - 4:44
    Az egyik módja tehát, hogy megjegyezd:
  • 4:44 - 4:49
    a képtávolság akkor lesz pozitív,
    ha a lencse ellentétes oldalán van
  • 4:49 - 4:50
    a tárgyhoz képest.
  • 4:50 - 4:54
    Vagy én úgy szeretem megjegyezni,
  • 4:54 - 4:56
    hogy ha ezt a lencsét jól használod,
  • 4:56 - 5:00
    akkor a szemeddel a lencsén keresztül
    kell nézned a tárgyat.
  • 5:00 - 5:04
    Ha ideteszed a szemedet,
    az egyáltalán nem jó.
  • 5:04 - 5:06
    De tényleg, a lencsének
    semmi haszna ez esetben.
  • 5:06 - 5:08
    Ha itt van a szemem, és nézem a tárgyat,
  • 5:08 - 5:11
    akkor csak tartok előtte egy lencsét.
  • 5:11 - 5:12
    Ennek tényleg semmi értelme.
  • 5:12 - 5:13
    Vagyis nem onnan akarom nézni.
  • 5:13 - 5:16
    Ha jól használom a lencsét,
  • 5:16 - 5:19
    a szememnek ezen a másik oldalon kell lennie,
  • 5:19 - 5:23
    és ezt a tárgyat kell néznem
  • 5:23 - 5:25
    a lencsén keresztül.
  • 5:25 - 5:27
    Nem szórok fénysugarakat a szememből,
  • 5:27 - 5:28
    csak ebbe az irányba nézek,
  • 5:28 - 5:31
    a tárgyat figyelem a lencsén keresztül.
  • 5:31 - 5:32
    A tárgyat nem fogom látni,
  • 5:32 - 5:34
    amit látni fogok,
    az a tárgyról alkotott kép lesz.
  • 5:34 - 5:36
    Ezt a képet fogom látni,
  • 5:36 - 5:39
    viszont közben megpróbálok
    átnézni a lencsén.
  • 5:39 - 5:42
    Egy módja annak, hogy megjegyezd,
    hogy mikor pozitív a képtávolság,
  • 5:42 - 5:47
    hogy ha a kép közelebb van
    a szemedhez, mint a tárgy,
  • 5:47 - 5:50
    ha a lencse ugyanazon oldalán van,
    mint a szemed,
  • 5:50 - 5:54
    akkor az pozitív képtávolság lesz.
  • 5:54 - 5:56
    Ha tehát itt van,
    a mi esetünkben a jobb oldalon.
  • 5:56 - 5:57
    De ami még fontosabb,
  • 5:57 - 5:59
    hogy a tárggyal ellentétes oldalon,
  • 5:59 - 6:00
    és a szemünkkel azonos oldalon van,
  • 6:00 - 6:05
    ekkor a képtávolság pozitív lesz.
  • 6:05 - 6:06
    Ez igaz lesz minden esetben,
  • 6:06 - 6:10
    akár konkáv, akár konvex, azaz
    akár gyűjtő-, akár szórólencséd van.
  • 6:10 - 6:14
    Ha a kép ugyanazon az oldalon van,
    mint a szemed itt,
  • 6:14 - 6:17
    akkor pozitívnak kell venned
    a képtávolságot.
  • 6:17 - 6:18
    Na most, a szórólencse esetében,
  • 6:18 - 6:21
    a kép lehet, hogy valahol itt jön létre.
  • 6:21 - 6:24
    Ide rajzolom a képet.
  • 6:24 - 6:27
    Még egyszer: a képtávolság a lencsétől,
  • 6:27 - 6:30
    a lencse középpontjától a képig tart,
  • 6:30 - 6:32
    szóval ide rajzolom a vonalat.
  • 6:32 - 6:34
    Ez lenne a képtávolságom.
  • 6:34 - 6:39
    Ez esetben is a szememnek
    a jobb oldalon kell lennie.
  • 6:39 - 6:40
    Azért ezen az oldalon,
  • 6:40 - 6:45
    mert a lencsén keresztül kell
    néznem a tárgyat.
  • 6:45 - 6:46
    A lencsén keresztül nézem a tárgyat.
  • 6:46 - 6:49
    Ezt a képet fogom látni.
  • 6:49 - 6:53
    Mivel ez a lencse ellentétes oldalán található
    a szememhez képest,
  • 6:53 - 6:55
    vagy úgy is mondhatjuk,
  • 6:55 - 6:57
    hogy a tárggyal megegyező oldalon van,
  • 6:57 - 7:00
    ez negatív képtávolság lesz.
  • 7:00 - 7:01
    Egy negatív számot kell beírnom,
  • 7:01 - 7:05
    vagy ha ebből a képletből dᵢ-re
    egy negatív számot kapnék,
  • 7:05 - 7:07
    akkor tudnám, hogy a kép
  • 7:07 - 7:11
    a lencse túloldalán keletkezik
    a szememhez képest.
  • 7:11 - 7:14
    Ezek tehát az előjelszabályai
  • 7:14 - 7:16
    a leképezési törvénynek.
  • 7:16 - 7:17
    Viszont figyeld csak meg!
  • 7:17 - 7:21
    Ez az egyenlet csak
    a vízszintes távolságokat adja meg.
  • 7:21 - 7:25
    Semmit nem mond arról,
    hogy mekkora kéne, hogy legyen a keletkező kép,
  • 7:25 - 7:27
    vagy milyen magas a tárgy.
  • 7:27 - 7:29
    Csupán ezekről a vízszintes
    távolságokról beszél.
  • 7:29 - 7:30
    Ahhoz, hogy megtudd a magasságokat,
  • 7:30 - 7:32
    egy másik képletet kell használnod.
  • 7:32 - 7:35
    Ez a másik képlet a nagyítási képlet volt.
  • 7:35 - 7:39
    Az volt, hogy a nagyítás, M, egyenlő
  • 7:39 - 7:43
    a képtávolság ellentettje...
  • 7:43 - 7:45
    Ha megvan a képtávolság,
  • 7:45 - 7:48
    osztod a tárgytávolsággal
  • 7:48 - 7:51
    és megkapod a nagyítást.
  • 7:51 - 7:53
    És itt megfigyelhetünk valamit.
  • 7:53 - 7:56
    Megfigyelhetünk valami fontosat, nézd!
  • 7:56 - 7:58
    Ha a képtávolság negatívnak jön ki,
  • 7:58 - 8:02
    akkor a nagyításunk egy negatív szám
    ellentettje lesz,
  • 8:02 - 8:04
    a tárgytávolság mindig pozitív,
  • 8:04 - 8:06
    vagyis egy negatív ellentettjét kaptuk,
  • 8:06 - 8:07
    ami pozitívat ad.
  • 8:07 - 8:09
    Ha a képtávolság negatívnak jön ki,
  • 8:09 - 8:12
    akárcsak itt az alsónál,
  • 8:12 - 8:15
    akkor pozitív nagyítást kapunk,
  • 8:15 - 8:16
    és a pozitív nagyítás azt jelenti,
  • 8:16 - 8:20
    hogy egyenes állású képet kaptunk.
  • 8:20 - 8:22
    Ha a képtávolságunk pozitívnak jön ki,
  • 8:22 - 8:26
    mint ahogy itt fent is,
    ha pozitív képtávolságot kapunk,
  • 8:26 - 8:29
    akkor egy pozitív szám
    ellentettjét kell vennünk,
  • 8:29 - 8:31
    ami negatív nagyítást eredményez.
  • 8:31 - 8:33
    Ez fordított állású képet jelent.
  • 8:33 - 8:37
    Itt fontos megjegyezni,
    hogy ha a képtávolságunk negatívnak jött ki,
  • 8:37 - 8:41
    a negatív képtávolság azt jelenti,
    hogy nem fordított a kép,
  • 8:41 - 8:44
    míg a pozitív képtávolság azt,
  • 8:44 - 8:48
    hogy a kép az eredetihez képest
    fordított állású.
  • 8:48 - 8:51
    Rendben, nézzünk néhány példát!
  • 8:51 - 8:53
    Tegyük fel,
    hogy ezt a feladatot kapod.
  • 8:53 - 8:54
    Azt kéri, hogy
    határozd meg a képtávolságot,
  • 8:54 - 8:56
    és csak ezt az ábrát adja meg.
  • 8:56 - 8:59
    A leképezési törvényt
    kell majd használnunk.
  • 8:59 - 9:01
    Meg kell fejtenünk, hogy mennyi lesz az f,
    f, mint fókusztávolság.
  • 9:01 - 9:03
    Adott ez a két fókusztávolság itt.
  • 9:03 - 9:05
    Nyolc centiméter mindkét oldalon.
  • 9:05 - 9:07
    Plusz nyolc centiméternek
  • 9:07 - 9:09
    vagy mínusz nyolc centiméternek
    kéne vegyem?
  • 9:09 - 9:11
    Ne feledd,
    a szabály szerint csak meg kell nézned,
  • 9:11 - 9:13
    milyen típusú lencséd van.
  • 9:13 - 9:17
    Ez esetben pedig konkáv lencsém van,
  • 9:17 - 9:21
    vagy másképpen mondva szórólencsém.
  • 9:21 - 9:23
    Mivel ilyen típusú a lencsém,
    más nem számít.
  • 9:23 - 9:25
    Nem kell néznem semmi egyebet.
  • 9:25 - 9:28
    Ebből már tudom is,
    hogy a fókusztávolságom
  • 9:28 - 9:32
    mínusz nyolc centiméter lesz.
  • 9:32 - 9:35
    Egy per mínusz nyolc centiméter egyenlő
  • 9:35 - 9:37
    egy per a tárgytávolság,
  • 9:37 - 9:39
    a tárgy pedig itt 24 centiméterre van.
  • 9:39 - 9:41
    Pozitívnak vagy negatívnak kell vegyük?
  • 9:41 - 9:43
    Csak egy lencsém van itt,
  • 9:43 - 9:46
    ami azt jelenti, hogy
    a tárgytávolság mindig pozitív lesz.
  • 9:46 - 9:49
    Ez tehát egy per plusz 24 centiméter.
  • 9:49 - 9:52
    Most megoldhatjuk ezt a képtávolságra.
  • 9:52 - 9:54
    Vagyis egy per dᵢ-re.
  • 9:54 - 9:55
    Egy kevés algebrát használva azt kapom,
  • 9:55 - 9:59
    hogy egy per mínusz nyolc centiméter
  • 9:59 - 10:03
    mínusz egy per 24 centiméter,
  • 10:03 - 10:06
    megjegyezve, hogy vehetem itt
    mindegyiket centiméterben,
  • 10:06 - 10:08
    vagy vehetem mindegyiket méterben.
  • 10:08 - 10:10
    Nem lényeges,
    melyik mértékegységet használom,
  • 10:10 - 10:11
    abban kapom az eredményt is.
  • 10:11 - 10:13
    Viszont mindenképp
    következetesnek kell lennem.
  • 10:13 - 10:16
    Rendben, ha tehát kiszámolom
    ezt itt a bal oldalon,
  • 10:16 - 10:21
    mínusz egy per hat centimétert kapok,
  • 10:21 - 10:23
    ami egyenlő, nos, nem pont a dᵢ-vel,
  • 10:23 - 10:25
    hanem egy per dᵢ-vel lesz egyenlő.
  • 10:25 - 10:27
    Szóval ne feledd, hogy a legvégén
  • 10:27 - 10:29
    mindkét oldalnak a reciprokát kell venni.
  • 10:29 - 10:31
    Ha mindkét oldal reciprokát vesszük,
  • 10:31 - 10:35
    azt kapjuk, hogy
    a dᵢ egyenlő mínusz 6 centiméter.
  • 10:35 - 10:36
    Mit is jelent ez?
  • 10:36 - 10:38
    Mínusz hat centiméteres dᵢ.
  • 10:38 - 10:42
    Nos, ez azt jelenti, hogy a képem
    hat centiméterre lesz a lencsétől,
  • 10:42 - 10:44
    a negatív pedig azt,
  • 10:44 - 10:47
    hogy a szememmel ellentétes oldalon lesz,
  • 10:47 - 10:49
    vagyis a tárggyal azonos oldalon.
  • 10:49 - 10:50
    A szemem itt lenne.
  • 10:50 - 10:54
    Ha helyesen használom a lencsét,
    itt van a szemem,
  • 10:54 - 10:56
    és figyeli a képet.
  • 10:56 - 10:57
    A negatív képtávolság azt jelenti,
  • 10:57 - 11:01
    hogy a bal oldalon lesz a kép, hol is?
  • 11:01 - 11:03
    A hat azt mutatja, hogy
    hat centiméterre, de mitől?
  • 11:03 - 11:08
    Mindent a lencse középpontjától mérünk,
  • 11:08 - 11:12
    innentől idáig tehát hat centiméter lesz.
  • 11:12 - 11:17
    Ez azt jelenti, hogy a főtengelyemen a kép
    valahol itt fog keletkezni,
  • 11:17 - 11:19
    hat centiméterre a lencsétől.
  • 11:19 - 11:21
    Arról viszont nem beszél,
  • 11:21 - 11:23
    hogy milyen nagyságú lesz a kép,
  • 11:23 - 11:24
    milyen magas,
  • 11:24 - 11:26
    hogy egyenes állású-e ...
  • 11:26 - 11:27
    Nos, várj csak!
  • 11:27 - 11:29
    Igenis elárulja, hogy
    egyenes állású-e a kép.
  • 11:29 - 11:31
    Ez ugye negatívnak jött ki.
  • 11:31 - 11:32
    Emlékszel a szabályra?
  • 11:32 - 11:36
    A negatív képtávolság azt jelenti,
    hogy egyenes állású a kép.
  • 11:36 - 11:38
    Kapok tehát egy egyenes állású képet,
  • 11:38 - 11:39
    de még nem tudom, milyen magas.
  • 11:39 - 11:41
    A nagyítási képletet kell itt használnom,
  • 11:41 - 11:42
    hogy ezt megkapjam.
  • 11:42 - 11:43
    Idejövök.
  • 11:43 - 11:49
    A nagyítás az mínusz dᵢ per dₒ.
  • 11:49 - 11:50
    Mi is volt a dᵢ?
  • 11:50 - 11:54
    Mínusz, a dᵢ az
    mínusz hat centiméter volt,
  • 11:54 - 11:58
    szóval ide mínusz hat centimétert
    helyettesítek be.
  • 11:58 - 12:01
    Alulra be kell írnom, hogy
  • 12:01 - 12:05
    – nézzük csak – 24 centiméter volt
    a tárgytávolságom.
  • 12:05 - 12:06
    Mit fog ez adni?
  • 12:06 - 12:09
    A két negatív kiejti egymást
    és pozitív lesz,
  • 12:09 - 12:11
    és plusz egynegyedet kapok.
  • 12:11 - 12:13
    Plusz egynegyed.
  • 12:13 - 12:16
    Ne feledd, itt a pozitív nagyítás
    egyenes állásút jelent.
  • 12:16 - 12:19
    Az egynegyed pedig azt jelenti,
    hogy a képem
  • 12:19 - 12:22
    negyedakkora lesz, mint a tárgy.
  • 12:22 - 12:26
    Ha a tárgy, tegyük fel,
    nyolc centiméter magas volt,
  • 12:26 - 12:29
    a kép csak két centiméter magas lesz.
  • 12:29 - 12:33
    Berajzolom ide az egyenes állású képet,
  • 12:33 - 12:35
    egyenes állású, mivel pozitív,
  • 12:35 - 12:39
    és a tárgyhoz képest
    negyedakkora lesz a nagysága.
  • 12:39 - 12:42
    Nézzük csak,
    negyedakkora, az valahol itt van.
  • 12:42 - 12:43
    Szóval egyenes állású lett,
  • 12:43 - 12:45
    és negyedakkora.
  • 12:45 - 12:47
    Elég kicsi képet kaptam,
  • 12:47 - 12:48
    ami valahol itt van.
  • 12:48 - 12:51
    Ezt látnám, ha átnéznék ezen a lencsén.
  • 12:51 - 12:54
    Ez volt egy példa a leképezési törvény
  • 12:54 - 12:56
    és a nagyítási képlet használatára.
Title:
Leképezési törvény és feladatmegoldás| Geometriai optika | Fizika | Khan Academy magyar
Description:

Leképezési törvény és feladatmegoldás
Készítette: David SantoPietro

Következő lecke:
https://hu.khanacademy.org/science/physics/geometric-optics/mirrors-and-lenses/v/multiple-lens-systems?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=physics

Ha lemaradtál az előző leckéről, itt találod:
https://hu.khanacademy.org/science/physics/geometric-optics/mirrors-and-lenses/v/object-image-height-and-distance-relationship?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=physics

Fizika a Khan Academyn: https://www.khanacademy.org/science/physics

A fizika azoknak az általános törvényszerűségeknek a tudománya, melyek a körülöttünk lévő fizikai világot irányítják. Elsőként a mozgást vizsgáljuk, majd az erőkről, a lendületről, energiáról és a fizika sok más fogalmáról tanulunk. Hogy minél jobban megértsd a fizikát, erős algebra tudásra és alapszintű trigonometriai ismeretekre lesz szükséged.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
12:56

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.