-
Ahogy elérkezünk az 1930-as évek második feléhez
-
látható, hogy a náci Németország egyre agresszívabb politikát folytat.
-
1935-ben nyilvánosságra hozzák
-
hogy szándékukban áll újra felfegyverezni hadseregüket.
-
Ennek jelentősége nem az,
-
hogy most hirtelen neki akarnak látni a fegyverkezésnek,
-
hiszen azt már akkor elkezdték, amikor
-
hatalomra jutottak 1933-ban.
-
Most jutottak el viszont az önbizalomnak arra a fokára,
-
hogy ezt nyilvánosságra is merték hozni,
-
amellyel egyben azt is tudatták a világgal,
-
hogy többé nem érdekli őket a versailles-i békeszerződés,
-
mely Németország hadseregét legfeljebb
-
100 000 főre korlátozza.
-
Beköszönt 1936.
-
1936, emlékezzetek csak vissza,
-
a versailles-i béke egy másik pontjára, miszerint
-
Németország nem foglalhatja el a Rajna-vidéket,
-
ezt a részt itt, amit sárgával jelöltem.
-
Ezt az egyezséget aztán újra megerősítették 1925-ben
-
a locarnói egyezménnyel, ahol maga Németország is
-
beleegyezett abba, hogy nem tart igényt erre a területre.
-
De 1936-ban Hitler felrúgja mindezeket a megállapodásokat
-
és elfoglalja a Rajna-vidéket.
-
A szövetséges hatalmak erre mit tesznek --
-
nos a franciáknak ez egyáltalán nem tetszett,
-
az angoloknak,
-
még kevésbé.
-
De úgy döntöttek, mindez nem elég ok arra,
-
hogy egy újabb háború kirobbanását kockáztassák.
-
Nem húznak ujjat emiatt Németországgal.
-
Aztán elérkezünk 1938-hoz,
-
és a német agresszió teljes sebességre kapcsol.
-
Márciusban a nácik államcsínyt
-
szerveznek meg Ausztriában,
-
amely elsöpri az addigi kormányt
-
és lehetővé teszi Németország és Ausztria egyesülését.
-
A németek bevonulnak Ausztriába,
-
és vérontás nélkül elfoglalják az országot.
-
Eleve volt már egy népszerű,
-
a nácikat támogató bázis Ausztriában.
-
Létezett az osztrák náci párt,
-
ott volt az az osztrák nép körében
-
hosszú évek óta népszerű érzelem,
-
hogy milyen jó lenne, ha egyesülnének Németországgal.
-
Ausztria akkoriban is
-
német anyanyelvű ország volt, ahogy ma is az.
-
Márciusban történik mindez,
-
az "Anschluss", ami magyarul egyesülést jelent.
-
Emlékezzetek vissza, ez volt a
-
versailles-i békeszerződés másik tilalma.
-
A németek tehát megszegték
-
a versailles-i békeszerződés és saint-germaini békeszerződésben foglaltakat,
-
A saint-germaini békeszerződés ugyanaz, mint a versailles-i,
-
csak az Ausztriára vonatkozik.
-
Egyesül tehát Németország és Ausztria.
-
1938 vége felé,
-
egészen pontosan szeptemberben
-
Hitler és a nácik elérték,
-
hogy Csehszlovákia német anyanyelvű népessége
-
német fennhatóság alá kerüljön.
-
Ez az a terület itt, rózsaszínnel jelölve,
-
ahol nagyszámú német élt.
-
Ezt úgy hívják, hogy
-
Szudéta-vidék.
-
Tovább folytatva a konfliktuskerülő politikát
-
Németországgal szemben
-
Franciaország, Anglia és Olaszország --
-
Olaszország ekkor már Németország szövetségese --
-
tehát főleg Franciaország és Anglia
-
nem szeretné összeakasztani a bajuszt a németekkel
-
így 1938 szeptemberében
-
aláírják a müncheni egyezményt.
-
Amellyel kapcsolatban
-
még csak nem is egyeztettek
-
a csehszlovák kormánnyal,
-
egyszerűen megengedték Németországnak,
-
hogy magához csatolja ezt a területet itt,
-
a Szudéta-vidéket.
-
Ezzel a németek megszerezték
-
Csehszlovákia lakosságának jókora részét
-
és iparvidékeinek
-
szintén igen jelentős hányadát.
-
Mindezek az események vezetnek el oda 1939 elejére,
-
hogy mindaz, amit most
-
Csehországként ismerünk - ez a terület itt,
-
ez mind - Németország csatolt részévé válik.
-
És úgy hívják, hogy Cseh–Morva Protektorátus.
-
Tehát Csehország és Morvaország a németeké lesz.
-
Ez történik 1939-ben.
-
Tehát az 1939-ig eltelt 4 év alatt
-
több alkalommal láthatjuk megismétlődni,
-
hogy a náci Németország felrúgja a versailles-i béke feltételeit,
-
az újra fegyverkezéssel, a Rajna-vidék elfoglalásával,
-
az Ausztriával történő egyesüléssel.
-
Most pedig terjeszkedni kezd.
-
Megengedik nekik, hogy elfoglalják
-
Csehszlovákia német ajkú területeit,
-
a müncheni egyezmény értelmében.
-
Elfoglalhatják
-
Csehországot és Morvaországot,
-
mindazt a területet, amit most Csehországként ismerünk.
-
Ezt a mintát, ahol a németek agresszív külpolitikai lépései felett
-
szemet hunynak Európa nagyhatalmai,
-
és lényegében mindent rájuk hagynak
-
-- főleg Anglia nem kíván közbeavatkozni--
-
a "megbékélés politikájának" nevezik.
-
Már maga a szó, hogy "megbékélés/megbékítés" kifejezi,
-
hogy ha van valaki, aki már eleve dühös,
-
és nem akarjuk még jobban felingerelni,
-
akkor legjobb, ha ráhagyjuk, csináljon, amit akar.
-
Itt is pontosan ez történt.
-
Utólag könnyű azt mondani,
-
hogy lám, hagyták, hogy Németország
-
egyre több területet foglaljon el, egyre agresszívebben lépjen fel,
-
ettől bízták el magukat
-
és ez vezetett a II. világháború kirobbanásához.
-
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy
-
ekkor még mindenkiben élénken élt az
-
I. világháború emléke.
-
Senki sem szeretett volna
-
egy újabb, egész Európára kiterjedő háborút.
-
Utólag okoskodva mondhatjuk,
-
hogy az angolok,
-
az élen Neville Chamberlain
-
miniszterelnökkel, aki 1937-től kormányzott,
-
túl kesztyűs kézel bántak a németekkel
-
és ez hozzájárult ahhoz, hogy Hitler elbízza magát, ami végül
-
Lengyelország megszállásához vezetett 1939 őszén.
-
Utólag könnyű ezt mondani.
-
De ahogy elérünk 1939-hez
-
egy agresszív Németországot látunk, egy olyan országot,
-
mely fölött Európa egyetlen országának sincs hatalma.
-
Így jutunk el 1939 szeptemberéhez,
-
amikor a németek és a szovjetek megegyeznek abban,
-
hogy Lengyeloszágot felosszák egymás között,
-
és ennek következtében rohanta le Németország Lengyelországot
-
1939 szeptember elején.
-
Mondhatni ez volt
-
az utolsó csepp a pohárban
-
és ezzel vette kezdetét,
-
tehát a lengyelországi hadjárattal,
-
Lengyelország német megszállásával
-
vette kezdetét a II. világháború.