Return to Video

Ismerkedés az aminosavakkal | Makromolekulák | Biológia | Khan Academy magyar

  • 0:00 - 0:02
    A DNS rengeteg figyelmet kap,
  • 0:02 - 0:05
    mint genetikai információnk tárolója,
  • 0:05 - 0:06
    és meg is érdemli!
  • 0:06 - 0:08
    Ha nem lenne DNS-ünk, nem lenne módunk
  • 0:08 - 0:10
    megőrizni azt az információt,
  • 0:10 - 0:13
    ami minket és más élőlényeket azzá tesz, amik vagyunk.
  • 0:13 - 0:17
    A DNS-nek van néhány klassz tulajdonsága: lemásolhatja önmagát,
  • 0:17 - 0:20
    – ebbe sokkal mélyebben bele is megyünk majd más videókban.
  • 0:20 - 0:22
    Tehát a DNS még több DNS-t termel,
  • 0:22 - 0:26
    ezt pedig replikációnak hívjuk,
  • 0:26 - 0:29
    ám pusztán önmagad másolása még nem elég ahhoz,
  • 0:29 - 0:32
    hogy valóban megteremts egy élőlényt.
  • 0:32 - 0:33
    Ahhoz, hogy egy élő szervezetet hozzunk létre,
  • 0:33 - 0:35
    valahogy meg kell szerezni a DNS-ben lévő információt,
  • 0:35 - 0:40
    majd olyan dolgokat kell előállítani, mint a vázalkotó molekulák,
  • 0:40 - 0:43
    enzimek, szállító molekulák, jelátviteli molekulák,
  • 0:43 - 0:48
    melyek ténylegesen a szervezet működéséért felelősek.
  • 0:48 - 0:50
    Ennek a folyamatnak az első lépése
  • 0:50 - 0:51
    – és ez az átismétlése mindannak,
  • 0:51 - 0:53
    amiket más videókban láttunk –,
  • 0:53 - 0:56
    az első lépés a DNS-ből RNS,
  • 0:56 - 0:58
    pontosabban a hírvivő RNS (mRNS) készítése.
  • 0:58 - 1:04
    Hírvivő RNS. És ezt a folyamatot itt transzkripciónak nevezik.
  • 1:04 - 1:08
    Transzkripciónak, amiről részletesen beszélünk más videókban.
  • 1:08 - 1:13
    A hírvivő RNS a riboszómákhoz megy,
  • 1:13 - 1:17
    ahol a tRNS-hez kötődnek az aminosavak, és így létrehozzák a fehérjéket.
  • 1:17 - 1:21
    Tehát a hírvivő RNS-ből indulunk ki, és ezzel egyidőben...
  • 1:21 - 1:26
    ez együtt van a tRNS-sel és az aminosavakkal,
  • 1:26 - 1:33
    úgyhogy hadd írjam ide, hogy plusz tRNS és aminosavak.
  • 1:33 - 1:35
    Az aminosavakat élénkebb színnel írom,
  • 1:36 - 1:39
    mivel ezek lesznek a videó középpontjában.
  • 1:39 - 1:41
    Tehát tRNS és aminosavak.
  • 1:41 - 1:48
    A szervezeted képes fehérjéket létrehozni,
  • 1:48 - 1:51
    melyek aminosavláncokból épülnek fel,
  • 1:51 - 1:53
    és a fehérjék azok,
  • 1:53 - 1:56
    melyek jórészt a szervezetet működtetik.
  • 1:56 - 1:59
    A fehérjék, melyek nem mások, mint aminosavláncok,
  • 1:59 - 2:01
    vagy azokból épülnek fel,
  • 2:01 - 2:03
    néha többszörös aminosavláncokból.
  • 2:03 - 2:04
    Tehát hogy el tudd képzelni,
  • 2:04 - 2:06
    ez itt egy aminosav,
  • 2:06 - 2:08
    ez egy másik aminosav.
  • 2:08 - 2:10
    Ez egy aminosav.
  • 2:10 - 2:12
    Ez egy aminosav, és folytathatnánk a sort.
  • 2:13 - 2:16
    Ezeknek az aminosavláncoknak tehát attól függően,
  • 2:16 - 2:19
    hogy miben különböznek,
  • 2:19 - 2:21
    a különböző aminosavak eltérő tulajdonságaitól függően,
  • 2:21 - 2:23
    és hogy a fehérje milyen alakot vesz fel,
  • 2:23 - 2:25
    és milyen kölcsönhatásban lehet a környezetével,
  • 2:25 - 2:28
    ezeknek a fehérjéknek különféle szerepük lehet.
  • 2:28 - 2:31
    Az immunrendszered alkotóelemeitől kezdve,
  • 2:31 - 2:33
    antitestekként, enzimekként szolgálhatnak,
  • 2:33 - 2:38
    jelátvivő hormonként szolgálhatnak, mint például az inzulin.
  • 2:38 - 2:41
    Részt vesznek az izomösszehúzódásban.
  • 2:41 - 2:44
    Az aktinról és miozinról van egy lenyűgöző videónk is.
  • 2:44 - 2:45
    Oxigénszállítás.
  • 2:45 - 2:46
    Hemoglobin.
  • 2:46 - 2:49
    Tehát a fehérjék, legalább is az én meglátásom szerint
  • 2:49 - 2:50
    rengeteg munkát végeznek.
  • 2:50 - 2:54
    A DNS, nos, tartalmazza az információt,
  • 2:54 - 2:58
    de a szervezet működtetésének nagy részét
  • 2:58 - 3:01
    valójában a fehérjék végzik el.
  • 3:01 - 3:02
    Ahogy az imént említettem,
  • 3:02 - 3:05
    a fehérjék építőegységei az aminosavak.
  • 3:05 - 3:07
    Tehát összpontosítsunk egy kicsit erre.
  • 3:07 - 3:11
    Itt fent van néhány példa az aminosavakra.
  • 3:11 - 3:13
    20 féle gyakori aminosav van,
  • 3:13 - 3:18
    van még néhány, attól függően, hogy milyen szervezetet nézel,
  • 3:18 - 3:20
    és elméletileg még sokkal több is lehet.
  • 3:20 - 3:21
    De a legtöbb biológiai rendszerben
  • 3:21 - 3:25
    20 közismert aminosav van, amelyeket a DNS kódol,
  • 3:25 - 3:26
    és ezek közül itt van kettő.
  • 3:26 - 3:29
    Először csak nézzük meg, mi a közös bennük.
  • 3:29 - 3:33
    Tehát azt látjuk, hogy mind a kettőnél – vagyis valójában mind a háromnál,
  • 3:33 - 3:37
    ez csak egy általános forma – van egy aminocsoport.
  • 3:37 - 3:38
    Van egy aminocsoport,
  • 3:38 - 3:42
    és ezért hívjuk az aminosavat „amino”-nak.
  • 3:42 - 3:44
    Tehát van egy aminocsoport.
  • 3:44 - 3:46
    Itt van egy aminocsoport.
  • 3:46 - 3:49
    Most mondhatnád, hogy ha aminosavnak hívják,
  • 3:49 - 3:51
    akkor hol van a sav?
  • 3:51 - 3:56
    Az ebből a karboxilcsoportból származik.
  • 3:56 - 3:57
    Tehát ezért hívjuk savnak.
  • 3:57 - 4:02
    Ez a karboxilcsoport savas.
  • 4:02 - 4:05
    Szeret protont leadni.
  • 4:05 - 4:07
    És a kettő között van egy szénatom,
  • 4:07 - 4:09
    ezt pedig alfa szénatomnak hívjuk.
  • 4:09 - 4:12
    Alfa szénatomnak hívjuk.
  • 4:12 - 4:14
    Alfa szénatom, és az alfa szénatom
  • 4:14 - 4:17
    kovalens kötéssel kapcsolódik az aminocsoporthoz,
  • 4:17 - 4:19
    kovalens kötéssel a karboxilcsoporthoz,
  • 4:19 - 4:21
    és kovalens kötéssel egy hidrogénatomhoz.
  • 4:21 - 4:26
    Na és ez az a pont, ahol a különböző aminosavak eltérnek.
  • 4:26 - 4:30
    Ugyan van még néhány kivétel a nitrogénre vonatkozóan,
  • 4:30 - 4:33
    de a legtöbb esetben az aminosavak közötti különbséget
  • 4:33 - 4:38
    az alfa-szén negyedik kovalens kötése eredményezi.
  • 4:38 - 4:43
    Láthatod, hogy a szerinben ez van,
  • 4:43 - 4:45
    amit alkoholnak nevezhetsz.
  • 4:45 - 4:47
    Lehet alkohol-oldallánc.
  • 4:47 - 4:55
    Itt, a valinban egy puszta szénhidrogén-oldallánc van.
  • 4:55 - 4:58
    Általában véve ezeket az oldalláncokat
  • 4:58 - 5:01
    R-csoportoknak nevezzük, és ezek az R-csoportok
  • 5:01 - 5:05
    nagy szerepet játszanak a fehérjék alakjának meghatározásában,
  • 5:05 - 5:07
    abban, hogy milyen kölcsönhatásba lépnek a környezetükkel,
  • 5:07 - 5:09
    és az általuk elvégzendő feladatok típusaiban.
  • 5:09 - 5:11
    És már ezekből a példákból is láthatod,
  • 5:11 - 5:14
    hogy ezek a különböző oldalláncok eltérően viselkedhetnek.
  • 5:14 - 5:16
    Ennek alkohol-oldallánca van,
  • 5:16 - 5:19
    és tudjuk, hogy az oxigén elektronegatív,
  • 5:19 - 5:20
    szereti magához venni az elektronokat.
  • 5:20 - 5:24
    Elképesztő, hogy mennyi kémiai vagy akár biológiai következtetés vonhatunk le
  • 5:24 - 5:26
    a puszta elektronegativitásból.
  • 5:26 - 5:29
    Szóval az oxigén szereti magához venni az elektronokat,
  • 5:29 - 5:32
    így ott részlegesen negatív töltés lesz.
  • 5:32 - 5:38
    A hidrogén elektronegativitása kisebb, mint az oxigéné,
  • 5:38 - 5:40
    így elveszik az elektronját,
  • 5:40 - 5:43
    így részlegesen pozitív töltésű lesz,
  • 5:43 - 5:44
    ilyen egyszerűen.
  • 5:44 - 5:47
    Így poláris lesz
  • 5:47 - 5:48
    és hidrofil,
  • 5:48 - 5:50
    legalábbis a molekula ezen része
  • 5:50 - 5:54
    képes lesz vonzani és kölcsönhatásba lépni a vízzel.
  • 5:54 - 5:57
    És ha ezt összehasonlítjuk azzal, ami itt van,
  • 5:57 - 6:02
    ez a szénhidrogén oldallánc, ez nem poláris,
  • 6:02 - 6:04
    így ez hidrofób lesz.
  • 6:04 - 6:08
    Hidrofób lesz.
  • 6:08 - 6:12
    Így amikor a fehérjék felépítéseiről kezdünk beszélni,
  • 6:12 - 6:15
    és hogy hogyan befolyásolják a fehérjék szerkezetét
    az oldalláncok,
  • 6:15 - 6:17
    képzelheted, hogy a fehérjék olyan részei,
  • 6:17 - 6:19
    amelyeknek hidrofób oldalláncai vannak,
  • 6:19 - 6:22
    azok akarnak a fehérjék belsejébe kerülni,
  • 6:22 - 6:23
    ha vizes oldatban vagyunk,
  • 6:23 - 6:26
    míg azok, amelyek hidrofilebbek, kívülre szeretnének kerülni.
  • 6:26 - 6:28
    Lehetetnek olyan oldalláncok,
  • 6:28 - 6:30
    melyek mind nagyok és terjedelmesek,
  • 6:30 - 6:32
    és így nehézkessé tehetik a szoros illeszkedést,
  • 6:32 - 6:35
    és lehetnek nagyon kicsi oldalláncok,
  • 6:35 - 6:36
    melyek nagyon könnyen tömörülnek,
  • 6:36 - 6:40
    így ezek a dolgok segítenek meghatározni az alakot,
  • 6:40 - 6:41
    és erről sokkal többet fogunk beszélni,
  • 6:41 - 6:44
    amikor a szerkezetről beszélünk.
  • 6:44 - 6:48
    De hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz?
  • 6:48 - 6:49
    Ebbe sokkal részletesebben is belemegyünk
  • 6:49 - 6:51
    egy másik videóban...
  • 6:51 - 6:55
    De ha itt van a szerin,
  • 6:55 - 7:00
    és itt pedig valin,
  • 7:00 - 7:03
    akkor ezek az ún. peptidkötésen keresztül kapcsolódnak össze.
  • 7:03 - 7:09
    Peptidnek nevezzük, ha két vagy több aminosav kapcsolódik egymáshoz.
  • 7:09 - 7:10
    Tehát ez egy dipeptid lenne,
  • 7:10 - 7:13
    a kötés nem ilyen nagy,
  • 7:13 - 7:15
    hadd rajzoljam kicsit kisebbre...
  • 7:15 - 7:16
    Tehát...
  • 7:16 - 7:19
    Ez szerin.
  • 7:19 - 7:21
    Ez valin.
  • 7:21 - 7:24
    Ezek peptidkötést hozhatnak létre, és ez volna
    a legkisebb peptid,
  • 7:24 - 7:27
    ez itt egy dipeptid.
  • 7:27 - 7:32
    Peptidnek vagy peptidkötésnek hívják.
  • 7:32 - 7:35
    Ahogy ez a lánc képződik, a polipeptid,
  • 7:35 - 7:37
    ahogy egyre több dolgot adunk hozzá,
  • 7:37 - 7:42
    amint egyre több aminosavat adunk hozzá,
  • 7:42 - 7:45
    ez lehet egy fehérje,
  • 7:45 - 7:48
    vagy egy fehérje része, amely mindezeket a dolgokat végzi.
  • 7:48 - 7:50
    Még egy utolsó dolog, amiről beszélni akarok:
  • 7:50 - 7:53
    ez a mód, ahogyan ezeket az aminosavakat rajzoltam,
  • 7:53 - 7:55
    ez az, amit gyakran a tankönyvekben láthatsz.
  • 7:55 - 7:59
    De fiziológiás pH-n, a test belsejében lévő pH-n,
  • 7:59 - 8:02
    ami ebben a hetes körüli tartományban van,
  • 8:02 - 8:08
    tehát körülbelül 7,2-7,4 közöttire pH-ra tehető,
  • 8:08 - 8:13
    ami itt van, ez a karboxilcsoport,
  • 8:13 - 8:15
    ez valószínűleg deprotonálódik,
  • 8:15 - 8:17
    valószínűleg leadja a hidrogénjét,
  • 8:17 - 8:19
    ezt sokkal nagyobb valószínűséggel fogod így találni.
  • 8:19 - 8:21
    Deprotonálódva nagyobb lesz a koncentrációja,
  • 8:21 - 8:23
    mint protonálva.
  • 8:23 - 8:27
    Tehát fiziológiás körülmények között valószínűbb,
  • 8:27 - 8:33
    hogy ez az oxigén mindkét elektront megszerezte,
  • 8:33 - 8:36
    és most negatív töltése van,
  • 8:36 - 8:38
    tehát megszabadult a hidrogén protonjától,
  • 8:38 - 8:40
    de megtartotta a hidrogén elektronját.
  • 8:40 - 8:42
    Tehát ez lehet ilyen.
  • 8:42 - 8:45
    Majd az aminocsoport,
  • 8:45 - 8:46
    fiziológiás pH-n
  • 8:46 - 8:49
    valószínűleg megragad egy protont.
  • 8:49 - 8:53
    Tehát a nitrogénnek van egy plusz nemkötő elektronpárja,
  • 8:53 - 8:55
    így lehet, hogy ezt a nemkötő elektronpárt egy proton megragadására használja,
  • 8:55 - 9:00
    sőt, fiziológiás pH-n nagyobb koncentrációban található protonnal,
  • 9:00 - 9:02
    mint anélkül.
  • 9:02 - 9:05
    A nitrogén tehát szerezni fog egy protont,
  • 9:05 - 9:08
    nemkötő elektronpárját használja erre,
  • 9:08 - 9:10
    és ezáltal...
  • 9:10 - 9:14
    ezáltal pozitív töltése lesz.
  • 9:14 - 9:20
    Néha ily módon rajzolt aminosavakat fogsz látni,
  • 9:20 - 9:22
    és ez valójában pontosabban megadja,
  • 9:22 - 9:25
    ami fiziológiás körülmények között valószínűleg előfordul.
  • 9:25 - 9:27
    És ezeknek a molekuláknak érdekes neve van.
  • 9:27 - 9:29
    Ezt a molekulát, ami semleges, annak ellenére,
  • 9:29 - 9:31
    hogy egyes részeinek töltése van, mint ennek itt,
  • 9:31 - 9:33
    ikerionnak neveznek.
  • 9:33 - 9:35
    Ez vicces szó.
  • 9:35 - 9:39
    Ikerion (Zwitterion).
  • 9:39 - 9:42
    A „zwitter” németül hibridet jelent,
  • 9:42 - 9:45
    és az „ion” nyilvánvalóan azt jelenti, hogy töltése lesz.
  • 9:45 - 9:47
    Így ennek hibrid töltése lesz, annak ellenére,
  • 9:47 - 9:49
    hogy ezen a két végén töltése van,
  • 9:49 - 9:53
    a töltéseket összegezve semleges lesz.
Title:
Ismerkedés az aminosavakkal | Makromolekulák | Biológia | Khan Academy magyar
Description:

Az aminosavak és szerepük megértése a molekuláris biológia központi témája (a DNS-ben tárolt információból hogyan lesznek végül aminosavláncok). Foglalkozunk az amino- és karboxilcsoporttal, valamint azzal, hogy az aminosavak a fiziológiás pH-n jellemzően ikerionos formában találhatóak. Hogyan befolyásolhatják az aminosav-oldalláncok a fehérjék szekezetét?

Nézd meg a következő leckét: https://hu.khanacademy.org/ science/biology/macromolecules/proteins-and-amino-acids/v/peptide-bond-formation?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=biology

Kihagytad az előző leckét? https://https://hu.khanacademy.org/ science/biology/macromolecules/nucleic-acids/v/molecular-structure-of-rna?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=biology

Biológia a Khan Academyn: Az élet szép! A biológia az atomokból kiindulva a sejtekig, a génektől kezdve a fehérjékig, és az emberiségtől kezdve az ökorendszerig tanulmányozza azt a lenyűgöző és bonyolult rendszert, amely lehetővé teszi az életet. Mélyüljünk el a biológia különböző területein, tudjuk meg miért olyan izgalmas és fontos tudomány! Az érintett témakörök a középiskolai és a bevezető egyetemi kurzusok tananyagát fedik le.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai küldetéseink végigvezetik a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.
Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) fordítócsapatának munkája.

more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
09:54

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions