Ismerkedés az aminosavakkal | Makromolekulák | Biológia | Khan Academy magyar
-
0:00 - 0:02A DNS rengeteg figyelmet kap,
-
0:02 - 0:05mint genetikai információnk tárolója,
-
0:05 - 0:06és meg is érdemli!
-
0:06 - 0:08Ha nem lenne DNS-ünk, nem lenne módunk
-
0:08 - 0:10megőrizni azt az információt,
-
0:10 - 0:13ami minket és más élőlényeket azzá tesz, amik vagyunk.
-
0:13 - 0:17A DNS-nek van néhány klassz tulajdonsága: lemásolhatja önmagát,
-
0:17 - 0:20– ebbe sokkal mélyebben bele is megyünk majd más videókban.
-
0:20 - 0:22Tehát a DNS még több DNS-t termel,
-
0:22 - 0:26ezt pedig replikációnak hívjuk,
-
0:26 - 0:29ám pusztán önmagad másolása még nem elég ahhoz,
-
0:29 - 0:32hogy valóban megteremts egy élőlényt.
-
0:32 - 0:33Ahhoz, hogy egy élő szervezetet hozzunk létre,
-
0:33 - 0:35valahogy meg kell szerezni a DNS-ben lévő információt,
-
0:35 - 0:40majd olyan dolgokat kell előállítani, mint a vázalkotó molekulák,
-
0:40 - 0:43enzimek, szállító molekulák, jelátviteli molekulák,
-
0:43 - 0:48melyek ténylegesen a szervezet működéséért felelősek.
-
0:48 - 0:50Ennek a folyamatnak az első lépése
-
0:50 - 0:51– és ez az átismétlése mindannak,
-
0:51 - 0:53amiket más videókban láttunk –,
-
0:53 - 0:56az első lépés a DNS-ből RNS,
-
0:56 - 0:58pontosabban a hírvivő RNS (mRNS) készítése.
-
0:58 - 1:04Hírvivő RNS. És ezt a folyamatot itt transzkripciónak nevezik.
-
1:04 - 1:08Transzkripciónak, amiről részletesen beszélünk más videókban.
-
1:08 - 1:13A hírvivő RNS a riboszómákhoz megy,
-
1:13 - 1:17ahol a tRNS-hez kötődnek az aminosavak, és így létrehozzák a fehérjéket.
-
1:17 - 1:21Tehát a hírvivő RNS-ből indulunk ki, és ezzel egyidőben...
-
1:21 - 1:26ez együtt van a tRNS-sel és az aminosavakkal,
-
1:26 - 1:33úgyhogy hadd írjam ide, hogy plusz tRNS és aminosavak.
-
1:33 - 1:35Az aminosavakat élénkebb színnel írom,
-
1:36 - 1:39mivel ezek lesznek a videó középpontjában.
-
1:39 - 1:41Tehát tRNS és aminosavak.
-
1:41 - 1:48A szervezeted képes fehérjéket létrehozni,
-
1:48 - 1:51melyek aminosavláncokból épülnek fel,
-
1:51 - 1:53és a fehérjék azok,
-
1:53 - 1:56melyek jórészt a szervezetet működtetik.
-
1:56 - 1:59A fehérjék, melyek nem mások, mint aminosavláncok,
-
1:59 - 2:01vagy azokból épülnek fel,
-
2:01 - 2:03néha többszörös aminosavláncokból.
-
2:03 - 2:04Tehát hogy el tudd képzelni,
-
2:04 - 2:06ez itt egy aminosav,
-
2:06 - 2:08ez egy másik aminosav.
-
2:08 - 2:10Ez egy aminosav.
-
2:10 - 2:12Ez egy aminosav, és folytathatnánk a sort.
-
2:13 - 2:16Ezeknek az aminosavláncoknak tehát attól függően,
-
2:16 - 2:19hogy miben különböznek,
-
2:19 - 2:21a különböző aminosavak eltérő tulajdonságaitól függően,
-
2:21 - 2:23és hogy a fehérje milyen alakot vesz fel,
-
2:23 - 2:25és milyen kölcsönhatásban lehet a környezetével,
-
2:25 - 2:28ezeknek a fehérjéknek különféle szerepük lehet.
-
2:28 - 2:31Az immunrendszered alkotóelemeitől kezdve,
-
2:31 - 2:33antitestekként, enzimekként szolgálhatnak,
-
2:33 - 2:38jelátvivő hormonként szolgálhatnak, mint például az inzulin.
-
2:38 - 2:41Részt vesznek az izomösszehúzódásban.
-
2:41 - 2:44Az aktinról és miozinról van egy lenyűgöző videónk is.
-
2:44 - 2:45Oxigénszállítás.
-
2:45 - 2:46Hemoglobin.
-
2:46 - 2:49Tehát a fehérjék, legalább is az én meglátásom szerint
-
2:49 - 2:50rengeteg munkát végeznek.
-
2:50 - 2:54A DNS, nos, tartalmazza az információt,
-
2:54 - 2:58de a szervezet működtetésének nagy részét
-
2:58 - 3:01valójában a fehérjék végzik el.
-
3:01 - 3:02Ahogy az imént említettem,
-
3:02 - 3:05a fehérjék építőegységei az aminosavak.
-
3:05 - 3:07Tehát összpontosítsunk egy kicsit erre.
-
3:07 - 3:11Itt fent van néhány példa az aminosavakra.
-
3:11 - 3:1320 féle gyakori aminosav van,
-
3:13 - 3:18van még néhány, attól függően, hogy milyen szervezetet nézel,
-
3:18 - 3:20és elméletileg még sokkal több is lehet.
-
3:20 - 3:21De a legtöbb biológiai rendszerben
-
3:21 - 3:2520 közismert aminosav van, amelyeket a DNS kódol,
-
3:25 - 3:26és ezek közül itt van kettő.
-
3:26 - 3:29Először csak nézzük meg, mi a közös bennük.
-
3:29 - 3:33Tehát azt látjuk, hogy mind a kettőnél – vagyis valójában mind a háromnál,
-
3:33 - 3:37ez csak egy általános forma – van egy aminocsoport.
-
3:37 - 3:38Van egy aminocsoport,
-
3:38 - 3:42és ezért hívjuk az aminosavat „amino”-nak.
-
3:42 - 3:44Tehát van egy aminocsoport.
-
3:44 - 3:46Itt van egy aminocsoport.
-
3:46 - 3:49Most mondhatnád, hogy ha aminosavnak hívják,
-
3:49 - 3:51akkor hol van a sav?
-
3:51 - 3:56Az ebből a karboxilcsoportból származik.
-
3:56 - 3:57Tehát ezért hívjuk savnak.
-
3:57 - 4:02Ez a karboxilcsoport savas.
-
4:02 - 4:05Szeret protont leadni.
-
4:05 - 4:07És a kettő között van egy szénatom,
-
4:07 - 4:09ezt pedig alfa szénatomnak hívjuk.
-
4:09 - 4:12Alfa szénatomnak hívjuk.
-
4:12 - 4:14Alfa szénatom, és az alfa szénatom
-
4:14 - 4:17kovalens kötéssel kapcsolódik az aminocsoporthoz,
-
4:17 - 4:19kovalens kötéssel a karboxilcsoporthoz,
-
4:19 - 4:21és kovalens kötéssel egy hidrogénatomhoz.
-
4:21 - 4:26Na és ez az a pont, ahol a különböző aminosavak eltérnek.
-
4:26 - 4:30Ugyan van még néhány kivétel a nitrogénre vonatkozóan,
-
4:30 - 4:33de a legtöbb esetben az aminosavak közötti különbséget
-
4:33 - 4:38az alfa-szén negyedik kovalens kötése eredményezi.
-
4:38 - 4:43Láthatod, hogy a szerinben ez van,
-
4:43 - 4:45amit alkoholnak nevezhetsz.
-
4:45 - 4:47Lehet alkohol-oldallánc.
-
4:47 - 4:55Itt, a valinban egy puszta szénhidrogén-oldallánc van.
-
4:55 - 4:58Általában véve ezeket az oldalláncokat
-
4:58 - 5:01R-csoportoknak nevezzük, és ezek az R-csoportok
-
5:01 - 5:05nagy szerepet játszanak a fehérjék alakjának meghatározásában,
-
5:05 - 5:07abban, hogy milyen kölcsönhatásba lépnek a környezetükkel,
-
5:07 - 5:09és az általuk elvégzendő feladatok típusaiban.
-
5:09 - 5:11És már ezekből a példákból is láthatod,
-
5:11 - 5:14hogy ezek a különböző oldalláncok eltérően viselkedhetnek.
-
5:14 - 5:16Ennek alkohol-oldallánca van,
-
5:16 - 5:19és tudjuk, hogy az oxigén elektronegatív,
-
5:19 - 5:20szereti magához venni az elektronokat.
-
5:20 - 5:24Elképesztő, hogy mennyi kémiai vagy akár biológiai következtetés vonhatunk le
-
5:24 - 5:26a puszta elektronegativitásból.
-
5:26 - 5:29Szóval az oxigén szereti magához venni az elektronokat,
-
5:29 - 5:32így ott részlegesen negatív töltés lesz.
-
5:32 - 5:38A hidrogén elektronegativitása kisebb, mint az oxigéné,
-
5:38 - 5:40így elveszik az elektronját,
-
5:40 - 5:43így részlegesen pozitív töltésű lesz,
-
5:43 - 5:44ilyen egyszerűen.
-
5:44 - 5:47Így poláris lesz
-
5:47 - 5:48és hidrofil,
-
5:48 - 5:50legalábbis a molekula ezen része
-
5:50 - 5:54képes lesz vonzani és kölcsönhatásba lépni a vízzel.
-
5:54 - 5:57És ha ezt összehasonlítjuk azzal, ami itt van,
-
5:57 - 6:02ez a szénhidrogén oldallánc, ez nem poláris,
-
6:02 - 6:04így ez hidrofób lesz.
-
6:04 - 6:08Hidrofób lesz.
-
6:08 - 6:12Így amikor a fehérjék felépítéseiről kezdünk beszélni,
-
6:12 - 6:15és hogy hogyan befolyásolják a fehérjék szerkezetét
az oldalláncok, -
6:15 - 6:17képzelheted, hogy a fehérjék olyan részei,
-
6:17 - 6:19amelyeknek hidrofób oldalláncai vannak,
-
6:19 - 6:22azok akarnak a fehérjék belsejébe kerülni,
-
6:22 - 6:23ha vizes oldatban vagyunk,
-
6:23 - 6:26míg azok, amelyek hidrofilebbek, kívülre szeretnének kerülni.
-
6:26 - 6:28Lehetetnek olyan oldalláncok,
-
6:28 - 6:30melyek mind nagyok és terjedelmesek,
-
6:30 - 6:32és így nehézkessé tehetik a szoros illeszkedést,
-
6:32 - 6:35és lehetnek nagyon kicsi oldalláncok,
-
6:35 - 6:36melyek nagyon könnyen tömörülnek,
-
6:36 - 6:40így ezek a dolgok segítenek meghatározni az alakot,
-
6:40 - 6:41és erről sokkal többet fogunk beszélni,
-
6:41 - 6:44amikor a szerkezetről beszélünk.
-
6:44 - 6:48De hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz?
-
6:48 - 6:49Ebbe sokkal részletesebben is belemegyünk
-
6:49 - 6:51egy másik videóban...
-
6:51 - 6:55De ha itt van a szerin,
-
6:55 - 7:00és itt pedig valin,
-
7:00 - 7:03akkor ezek az ún. peptidkötésen keresztül kapcsolódnak össze.
-
7:03 - 7:09Peptidnek nevezzük, ha két vagy több aminosav kapcsolódik egymáshoz.
-
7:09 - 7:10Tehát ez egy dipeptid lenne,
-
7:10 - 7:13a kötés nem ilyen nagy,
-
7:13 - 7:15hadd rajzoljam kicsit kisebbre...
-
7:15 - 7:16Tehát...
-
7:16 - 7:19Ez szerin.
-
7:19 - 7:21Ez valin.
-
7:21 - 7:24Ezek peptidkötést hozhatnak létre, és ez volna
a legkisebb peptid, -
7:24 - 7:27ez itt egy dipeptid.
-
7:27 - 7:32Peptidnek vagy peptidkötésnek hívják.
-
7:32 - 7:35Ahogy ez a lánc képződik, a polipeptid,
-
7:35 - 7:37ahogy egyre több dolgot adunk hozzá,
-
7:37 - 7:42amint egyre több aminosavat adunk hozzá,
-
7:42 - 7:45ez lehet egy fehérje,
-
7:45 - 7:48vagy egy fehérje része, amely mindezeket a dolgokat végzi.
-
7:48 - 7:50Még egy utolsó dolog, amiről beszélni akarok:
-
7:50 - 7:53ez a mód, ahogyan ezeket az aminosavakat rajzoltam,
-
7:53 - 7:55ez az, amit gyakran a tankönyvekben láthatsz.
-
7:55 - 7:59De fiziológiás pH-n, a test belsejében lévő pH-n,
-
7:59 - 8:02ami ebben a hetes körüli tartományban van,
-
8:02 - 8:08tehát körülbelül 7,2-7,4 közöttire pH-ra tehető,
-
8:08 - 8:13ami itt van, ez a karboxilcsoport,
-
8:13 - 8:15ez valószínűleg deprotonálódik,
-
8:15 - 8:17valószínűleg leadja a hidrogénjét,
-
8:17 - 8:19ezt sokkal nagyobb valószínűséggel fogod így találni.
-
8:19 - 8:21Deprotonálódva nagyobb lesz a koncentrációja,
-
8:21 - 8:23mint protonálva.
-
8:23 - 8:27Tehát fiziológiás körülmények között valószínűbb,
-
8:27 - 8:33hogy ez az oxigén mindkét elektront megszerezte,
-
8:33 - 8:36és most negatív töltése van,
-
8:36 - 8:38tehát megszabadult a hidrogén protonjától,
-
8:38 - 8:40de megtartotta a hidrogén elektronját.
-
8:40 - 8:42Tehát ez lehet ilyen.
-
8:42 - 8:45Majd az aminocsoport,
-
8:45 - 8:46fiziológiás pH-n
-
8:46 - 8:49valószínűleg megragad egy protont.
-
8:49 - 8:53Tehát a nitrogénnek van egy plusz nemkötő elektronpárja,
-
8:53 - 8:55így lehet, hogy ezt a nemkötő elektronpárt egy proton megragadására használja,
-
8:55 - 9:00sőt, fiziológiás pH-n nagyobb koncentrációban található protonnal,
-
9:00 - 9:02mint anélkül.
-
9:02 - 9:05A nitrogén tehát szerezni fog egy protont,
-
9:05 - 9:08nemkötő elektronpárját használja erre,
-
9:08 - 9:10és ezáltal...
-
9:10 - 9:14ezáltal pozitív töltése lesz.
-
9:14 - 9:20Néha ily módon rajzolt aminosavakat fogsz látni,
-
9:20 - 9:22és ez valójában pontosabban megadja,
-
9:22 - 9:25ami fiziológiás körülmények között valószínűleg előfordul.
-
9:25 - 9:27És ezeknek a molekuláknak érdekes neve van.
-
9:27 - 9:29Ezt a molekulát, ami semleges, annak ellenére,
-
9:29 - 9:31hogy egyes részeinek töltése van, mint ennek itt,
-
9:31 - 9:33ikerionnak neveznek.
-
9:33 - 9:35Ez vicces szó.
-
9:35 - 9:39Ikerion (Zwitterion).
-
9:39 - 9:42A „zwitter” németül hibridet jelent,
-
9:42 - 9:45és az „ion” nyilvánvalóan azt jelenti, hogy töltése lesz.
-
9:45 - 9:47Így ennek hibrid töltése lesz, annak ellenére,
-
9:47 - 9:49hogy ezen a két végén töltése van,
-
9:49 - 9:53a töltéseket összegezve semleges lesz.
- Title:
- Ismerkedés az aminosavakkal | Makromolekulák | Biológia | Khan Academy magyar
- Description:
-
Az aminosavak és szerepük megértése a molekuláris biológia központi témája (a DNS-ben tárolt információból hogyan lesznek végül aminosavláncok). Foglalkozunk az amino- és karboxilcsoporttal, valamint azzal, hogy az aminosavak a fiziológiás pH-n jellemzően ikerionos formában találhatóak. Hogyan befolyásolhatják az aminosav-oldalláncok a fehérjék szekezetét?
Nézd meg a következő leckét: https://hu.khanacademy.org/ science/biology/macromolecules/proteins-and-amino-acids/v/peptide-bond-formation?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=biology
Kihagytad az előző leckét? https://https://hu.khanacademy.org/ science/biology/macromolecules/nucleic-acids/v/molecular-structure-of-rna?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=biology
Biológia a Khan Academyn: Az élet szép! A biológia az atomokból kiindulva a sejtekig, a génektől kezdve a fehérjékig, és az emberiségtől kezdve az ökorendszerig tanulmányozza azt a lenyűgöző és bonyolult rendszert, amely lehetővé teszi az életet. Mélyüljünk el a biológia különböző területein, tudjuk meg miért olyan izgalmas és fontos tudomány! Az érintett témakörök a középiskolai és a bevezető egyetemi kurzusok tananyagát fedik le.
Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai küldetéseink végigvezetik a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.
Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) fordítócsapatának munkája.
- Video Language:
- English
- Team:
- Khan Academy
- Duration:
- 09:54
Eszter Lovas edited Hungarian subtitles for Introduction to amino acids | ||
Eszter Lovas edited Hungarian subtitles for Introduction to amino acids | ||
Eszter Lovas edited Hungarian subtitles for Introduction to amino acids | ||
Eszter Lovas edited Hungarian subtitles for Introduction to amino acids | ||
Eszter Lovas edited Hungarian subtitles for Introduction to amino acids | ||
Eszter Lovas edited Hungarian subtitles for Introduction to amino acids | ||
Eszter Lovas edited Hungarian subtitles for Introduction to amino acids | ||
zerge edited Hungarian subtitles for Introduction to amino acids |