-
Az előző leckében
-
némi gyakorlatot szereztünk olyan számok
-
összeadásában, amelyeket kis számoknak nevezhetünk.
-
Például, ha 3-hoz hozzáadunk 2-t,
-
akkor ugye el tudjuk képzelni, hogy
-
mondjuk van 3 citromunk --- 1, 2, 3.
-
És ehhez hozzáadunk 2 zöld citromot
-
vagy limát, minek is hívják a zöld citromot?
-
Nos legyen két zöld citrom,
-
vagy akár két másik fanyar gyümölcs...
-
Akkor most hány fanyar, savanyú gyümölcsünk?
-
Az előző leckében azt tanultuk,
-
hogy van 1, 2, 3, 4, 5 szem gyümölcsünk.
-
Tehát 3 + 2 = 5.
-
És azt is láttuk, hogy ez
-
ugyanaz, mintha
-
kettőhöz hármat adnánk
-
És szerintem ez teljesen érthető, mert
-
ugyanarra jutunk, ha
-
tegyük fel van két citromunk,
-
és ehhez hozzáadunk 3 zöldcitromot.
-
Itt ugyanúgy 5 gyümölcsünk lesz a végén.
-
1, 2, 3, 4, 5.
-
Csak így egyszerűen.
-
Tehát mindegy milyen sorrendben adjuk össze őket,
-
így is, úgy is ötöt kapunk.
-
Az összeadásnak ezt a módszerét én
-
számlálásnak nevezem.
-
Az előző leckében már láttuk
-
a számegyenest.
-
Ez a kettő végső soron azonos.
-
Tehát rajzolhatunk egy egyenest,
-
és a számegyenes nem egyéb, mint
-
a számok, növekvő sorrendben felsorolva.
-
Felsorolja az összes számot.
-
És addig mehetünk ezen az egyenesen felfelé, amíg akarunk.
-
Elnehetünk, egy millióig, billióig, trillióig...
-
De ezt nem tesszük meg.
-
mert ebben a leckében erre nincs se helyünk, sem időnk.
-
És ugyanolyan messze mehetünk lefelé is...
-
Kezdjük a nullánál....
-
Majd a következő leckékben mesélek
-
olyan számokról, amelyek nullánál is kisebbek.
-
Akár már ma este is elgondolkodhatsz azon, hogy ez mit jelent.
-
De kezdjük a nullával, és ugye a nulla az semmi.
-
Ha nulla citromom van, akkor nincs egy citromom sem.
-
Tehát 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 --
-
Menjünk jó magasra...
-
Tizenkettő
-
Így újra tudom használni a számegyenest.
-
13, 14.
-
Folytathatnám,
-
de 14 talán elég is lesz ehhez a leckéhez.
-
De használjuk a számegyenest
-
ezekhez a fenti az összeadásokhoz.
-
Szóval a múltkori leckében, csak emlékeztetőként,
-
3 + 2 az úgy is felfogható, hogy először veszünk 3-at
-
majd hozzáadunk 2-t.
-
Vagyis kettővel megnöveltük a hármat.
-
Egyre magasabbra megyünk,
-
vagyis az összeadás a számegyenesen olyan,
-
mintha jobbra haladnnánk rajta, vagy felfelé kettővel.
-
Szóval menjünk fel 2-vel.
-
Ezt most narancsszínnel rajzolom.
-
Szóval menjünk 2-t.
-
Háromnál keztünk és utána lépünk egyet.
-
utána lépünk 2-t, vagy mondhatnám ugrunk 2-t,
-
és az 5-ösre érkezünk.
-
Vagyis ugyanoda, ahová az előbb jutottunk.
-
Ha van 3 citromunk,
-
és még egyet hozzáadunk, akkor lesz 4 citromunk.
-
Ha még egyet hozzáadunk akkor lesz 5 citromunk,
-
vagy zöldcitromunk, tehát fanyar, savanyú gyümölcsünk.
-
Vagy bármi, ami eszünkbe jut.
-
És ha megnézzük ezt a változatot, mikor
-
felcseréltük a sorrendet,
-
kettőnél kezdtünk és
-
és három tárgyat adtunk hozzá.
-
Ebben az esetben ezek citromok vagy zöldcitromok voltak.
-
Tehát hármat adunk hozzá.
-
1, 2, 3.
-
És amint azt sejtettük,
-
ugyanazt az eredményt kapjuk,
-
Megint ötöt kaptunk.
-
Nos, amit ebben a leckében akartam bemutatni, i
-
és remélem, ez valóban csak egy kis emlékeztető volt,
-
hogy most komolyabb feladatokkal foglalkozzunk.
-
Kicsit nagyobb számokkal szeretnék megbirkózni.
-
De majd csak a következő leckében.
-
Most csak egy feladatot adok fel, hogy
-
gyakorlatot szerezzünk a
-
kicsit nagyobb számokkal.
-
Azután a következő leckében
-
kicsit mélyebbre ásunk, és
-
elgondolkodunk azon, hogy mit is jelentenek a számok.
-
De egyelőre szerezzünk gyakorlatot abban, hogy..
-
hogyan is oldjuk meg nagyobb számok összeadását?
-
Szépen felírom most, ilyen nyugtató lila színnel.
-
Mondjuk végezzük el a 9 + 3 összeadást.
-
Nos, több módon is elvégezhetjük ezt.
-
Megint rajzolhatnánk köröket.
-
Mondjuk
-
most inkább csillagokat rajzolok. 1, 2, 3, 4 --
-
Egyre csúnyábbak a csillagok.
-
- 5, 6, 7, 8, 9.
-
Vagyis 9 csillagunk van, ehhez adok hozzá még hármat.
-
Tehát egyet, kettőt, hármat.
-
Most megszámoljuk az összes csillagot,
-
mondhatnánk - most ezt
-
más színnel rajzolom -
-
-- 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12.
-
Most 12 csillagunk van.
-
Tehát azt mondhatjuk, hogy 9 + 3 = 12.
-
Tehát egyenlő tizenkettővel.
-
Ha megnézzük a számegyenest,
-
Ha megnézzük a számegyenest, kilenctől indulunk,
-
van kilenc csillagunk, és
-
ehhez adunk hozzá egy, két, három satöbbi csillagot,
-
és 12 csillagunk lesz.
-
Pontosan annyi, mint amennyit az előbb kaptunk.
-
Tehát ugyanígy járhatunk el
-
nagyobb számok összeadásakor, bár most,
-
mint láthatjuk, az a különbség, hogy
-
a válasz két számjegyből áll.
-
A számjegyekről majd egy későbbi leckében beszélünk.
-
De a számjegy nem egyéb, mint egy szám. Ugye így van?
-
Van benne egy egyes, és egy kettes.
-
Ebből a kettőből áll a tizenkettő.
-
Most ebbe nem megyünk bele részletesen...
-
Ugye jól ismerjük a 12-es számot.
-
De most azt szeretném megmutatni,
-
hogy mi történik, ha még többet adunk hozzá?
-
Amikor ehhez hasonló
-
kétjegyű számokat adunk össze?
-
Például mondjuk adjunk hozzá 27-hez
-
nem is tudom - mondjuk 15-öt (27 + 15.)
-
Ha sok időnk van, és az sem érdekel
-
bennünket, hogy mások mit gondolnak rólunk,
-
akkor felrajzolhatnánk 27 kört,
-
utána rajzolhatnánk még 15 kört, majd
-
megszámolnánk az összes felrajzolt kört.
-
És ez adná az eredményt.
-
Vagy felrajzolhatnánk egy számegyenest.
-
Felrajzolhatnánk egy olyan számegyenest, amely
-
elmenne odáig, amennyi 27 + 15.
-
Ez aztán egy jó nagy szám lesz ....
-
de ez az örökkévalóságig fog tartani.
-
Én pedig azt akarom bemutatni,
-
hogy milyen módszerrel lehet az ilyen
-
feladatot úgy megoldani,
-
hogy csak az összeadást kell kívülről tudni,
-
kell kívülről tudni,
-
és ha nem is tudod kívülről,
-
valami hasonló módon addj össze
-
viszonylag kis számokat.
-
És ha ezt a módszert kis számokkal elsajátítod,
-
akkor nehezebb feladatokat is meg tudsz oldani.
-
Nos, jöjjön akkor a móka!
-
Te csinálod az összeaást, és én
-
arról beszélek, hogy ez mit jelent a jövőben.
-
Nézd meg jól mindegyik számjegyet.
-
Ezt a helyet, itt a jobbszélen,
-
egyes helyiértéknek nevezzük.
-
Miért hívjuk ezt egyes helyiértéknek?
-
Mert 27 az húsz meg 7 darab egyes.
-
Tehát húsz meg hét.
-
Húsz és hét darab egyes.
-
Tekintsük ezt két tízforintosnak, és 7 egyforintosnak.
-
Itt jobboldalon pedig ezt tízes helyiértéknek nevezzük.
-
Miért hívják ezt tízes helyiértéknek?
-
Mit is jelent itt ez a kettes?
-
Ez azért tízes helyiérték, mert ez a tizesek helye.
-
tehát ha ideírunk egy 2-est, akkor az 2 darab tízest jelent.
-
A huszas szám nem egyéb, mint 2 darab tizes.
-
Ha van egy tízforintosom, és kapok tőled mégegyet akkor
-
két tizesem lesz, azaz húsz forintom.
-
Szóval ezt jelenti a tízes helyiérték.
-
Nem akarlak összezavarni,
-
csak azt akarom bemutatni,
-
hogyan kell ezeket a feladatokat megoldani.
-
A további lecékben még részletesebben foglalkozunk ezzel.
-
Most csak egy gondolatot vetek fel.
-
De ezeket a feladatokat úgy oldjuk meg, hogy
-
vesszük az egyes helyiértékeken álló számokat,
-
és ezeket adjuk össze először.
-
Szóval rendben, emiatt
-
nem aggódok egyelőre.
-
Most adjuk össze a hetest és az ötöst.
-
Tehát összeadom a hetest és az ötöst.
-
És ha most még nem is tudod, hogy mi ez,
-
remélhetőleg ezt hamarosan
-
fejben is ki tudod számolni,
-
és akkor
-
még mindig használhatod a számegyenest.
-
Nézzük ezt a számegyenest.
-
Vesszük a hetest,
-
és hozzáadunk ötöt.
-
-- 1, 2, 3, 4, 5 --
-
És az eredmény tizenkettő.
-
Vagy kezdhetjük az ötössel, és hozzáadunk hetet,
-
akkor is tizenkettő lesz az eredmény.
-
Ezt írjuk is le.
-
Tudjuk,hogy 7 + 5 = 12.
-
Tehát azt mondjuk hogy hét meg öt az egyenlő...
-
és most jön valami új dolog..
-
Ami talán kissé rejtélyesnek,
-
sőt, varázslatosnak tűnhet egyelőre....
-
A későbbi leckékben elmagyarázom ez miért helyes így...
-
Fel is írjuk: felírjuk, hogy tizenkettő.
-
7 + 5 az 12. De ide csak a kettest írjuk,
-
az egyes meg átvisszük ide, ide fel!
-
Tizenkettő, egy kettő
-
Ideírtuk a kettest,
-
de ide feltettük az egyest, ugye?
-
És ezt azért tettük,
-
(most mondok rá egy egyszerű okot, hogy miért is csináltuk így)
-
(de később majd jobban megmagyarázom).
-
mert csak egy számjegynek volt ott hely,
-
és a tizenkettő egy kétjegyű szám,
-
tehát valami más helyet kellett találnunk,
-
hogy elhelyezzük ezt az egyest.
-
Ha tovább gondolkodunk, akkor
-
12 nem egyéb, mint
-
10 + 2, ugye?
-
Ez ugyanannyi, mint 12.
-
Ha mondjuk 7 +5 az ugyanannyi, mint 12,
-
az ugyanannyi, mint két egyes, ugye?
-
Ez annyi, mint két egyforintos, és egy tízforintos.
-
Még egy tízes. Még egy tízforintos.
-
Tegyük ezt a tízforintost a tízesek helyére.
-
Ezzel annyit mondtunk, hogy 7 + 5 az egy tízes és két egyes.
-
Vagy pedig egy tízforintos és két egyforintos.
-
Ha ez zavar, akkor írjuk le,
-
szóval írjuk ide be az egyes helyiértékre a 2-t,
-
és vigyünk át 1-et.
-
És ugyanezt kell csinálni a tízes helyiértékekkel.
-
Összeadjuk az egyet, kettőt, és még egyet.
-
Tehát egy meg kettő... csináljuk meg a számegyenesen.
-
Jó móka!
-
Lássuk csak.
-
1 + 2.
-
Kezdjünk hozzá. Valami élénk színt választok.
-
Például ezt a lilát.
-
Tehát kezdjük az egynél,
-
Ehhez hozzáadunk kettőt.
-
1 + 2.
-
Ezt az egyest elvesszük a tizenkettőből.
-
Egy meg kettő, tehát jobbra lépünk egyet, kettőt
-
és a háromig jutunk.
-
Most hozzáadunk még egyet.
-
Tehát hozzáadunk mégegyet.
-
És most a négyhez értünk.
-
Azaz a negyvenkettőhöz.
-
Ez igazán jól sikerült, ugye?
-
Azért, mert nem kellett megrajzolni
-
a számegyenest egészen negyvenkettőig.
-
És nem kellett negyvenkét tárgyat lerajzolnunk.
-
Mivel tudtuk, mennyi hét meg öt,
-
és hogy mennyi 1 + 2 + 1,
-
ebből rájöttünk arra, hogy
-
27 + 15 = 42.
-
Csináljunk még egy példát.
-
Legyen most egy egyszerűbb példa.
-
Legyen a feladat 78 + 3.
-
Ugyanazt csináljuk mint az előbb.
-
Most is csak az egyesek helyiértékét nézzük.
-
Látjuk, hogy itt 8 + 3 van..
-
Mennyi nyolc meg három?
-
Remélem, most ez megy
-
már fejben is.
-
De gondoljuk át mégis.
-
8 + 1 = 9.
-
8 + 2 = 10.
-
8 + 3 az tizenegy.
-
Ehhez használhatnád a számegyenest is,
-
ha így könnyebben el tudod képzelni.
-
Tehát 8 + 3 = 11.
-
Tehát itt van nekünk nyolc meg három, azaz tizenegy.
-
Az egyik egyest leírjuk,
-
a másikat pedig átvisszük ide.
-
Mivel tizenegy nem egyéb, mint egy tízforintos meg egy egyforintos,
-
egy tizes meg egy forintos,
-
ami tizenegy.
-
Most összeadjuk a tízes helyiértékeket.
-
Egy tízforintos meg hét tízforintos az annyi, mint nyolc tízforintos.
-
Tehát 78 + 3 = 81.
-
És még szeretnék valamit mutatni.
-
Nem kell mindig így átvinni számokat.
-
Ez csak akkor kell, ha valamelyik összeadás
-
eredménye egynél több számjegyből áll.
-
Tizenegy egy kétjegyű szám.
-
Tehát például, vegyük ezt, hogy 56 + 2.
-
Itt mondhatnám, hogy hat meg kettő az nyolc, ugye?
-
Remélem ezt már jól begyakoroltuk.
-
Tehát hat meg kettő az nyolc.
-
És mivel ehhez az ötöshöz már nem kell semmit sem hozzáadni,
-
ezért egyszerűen lehozom ide az ötöst.
-
Tehát ötvenhat meg kettő az ötvennyolc.
-
Ennyi.
-
És ezt a számegyenesen is
-
felrajzolhattuk volna.
-
Nem lett volna túl nehéz.
-
Tehát, ha rajzolnánk egy ilyen számegyenest,
-
akkor a nulla valahol messze a bal oldalon lenne.
-
De mondjuk legyen ötven, vagy inkább 49;
-
akkor mehetnénk tovább balra,
-
de itt van 51, 52...
-
Inkább kicsit magasabban kezdem, mert
-
hamarosan kifogy a szabad hely.
-
Kezdjük tehát 55-nél, 56, 57, 58, 59,
-
és mindkét irányba mehetnénk, tovább, tovább.
-
De ha elkezdjük itt az ötvenhatnál, és hozzáadunk kettőt,
-
azaz felfelé lépünk egyet, majd kettőt,
-
akkor ötvennyolcig jutunk.
-
Szóval ilyen egyszerűen megoldottuk ezt a feladatot.
-
Találkozunk a következő leckénél.