Return to Video

Összeadás 2

  • 0:00 - 0:02
    Az előző leckében
  • 0:02 - 0:03
    némi gyakorlatot szereztünk olyan számok
  • 0:03 - 0:06
    összeadásában, amelyeket kis számoknak nevezhetünk.
  • 0:06 - 0:10
    Például, ha 3-hoz hozzáadunk 2-t,
  • 0:10 - 0:11
    akkor ugye el tudjuk képzelni, hogy
  • 0:11 - 0:15
    mondjuk van 3 citromunk --- 1, 2, 3.
  • 0:15 - 0:18
    És ehhez hozzáadunk 2 zöld citromot
  • 0:18 - 0:22
    vagy limát, minek is hívják a zöld citromot?
  • 0:22 - 0:24
    Nos legyen két zöld citrom,
  • 0:24 - 0:26
    vagy akár két másik fanyar gyümölcs...
  • 0:26 - 0:31
    Akkor most hány fanyar, savanyú gyümölcsünk?
  • 0:31 - 0:32
    Az előző leckében azt tanultuk,
  • 0:32 - 0:38
    hogy van 1, 2, 3, 4, 5 szem gyümölcsünk.
  • 0:38 - 0:40
    Tehát 3 + 2 = 5.
  • 0:40 - 0:41
    És azt is láttuk, hogy ez
  • 0:41 - 0:42
    ugyanaz, mintha
  • 0:42 - 0:45
    kettőhöz hármat adnánk
  • 0:45 - 0:46
    És szerintem ez teljesen érthető, mert
  • 0:46 - 0:47
    ugyanarra jutunk, ha
  • 0:47 - 0:49
    tegyük fel van két citromunk,
  • 0:49 - 0:52
    és ehhez hozzáadunk 3 zöldcitromot.
  • 0:52 - 0:55
    Itt ugyanúgy 5 gyümölcsünk lesz a végén.
  • 0:55 - 0:58
    1, 2, 3, 4, 5.
  • 0:58 - 0:59
    Csak így egyszerűen.
  • 0:59 - 1:01
    Tehát mindegy milyen sorrendben adjuk össze őket,
  • 1:01 - 1:02
    így is, úgy is ötöt kapunk.
  • 1:02 - 1:05
    Az összeadásnak ezt a módszerét én
  • 1:05 - 1:07
    számlálásnak nevezem.
  • 1:07 - 1:09
    Az előző leckében már láttuk
  • 1:09 - 1:10
    a számegyenest.
  • 1:10 - 1:12
    Ez a kettő végső soron azonos.
  • 1:12 - 1:14
    Tehát rajzolhatunk egy egyenest,
  • 1:14 - 1:15
    és a számegyenes nem egyéb, mint
  • 1:15 - 1:17
    a számok, növekvő sorrendben felsorolva.
  • 1:17 - 1:18
    Felsorolja az összes számot.
  • 1:18 - 1:20
    És addig mehetünk ezen az egyenesen felfelé, amíg akarunk.
  • 1:20 - 1:23
    Elnehetünk, egy millióig, billióig, trillióig...
  • 1:23 - 1:24
    De ezt nem tesszük meg.
  • 1:24 - 1:26
    mert ebben a leckében erre nincs se helyünk, sem időnk.
  • 1:26 - 1:27
    És ugyanolyan messze mehetünk lefelé is...
  • 1:27 - 1:29
    Kezdjük a nullánál....
  • 1:29 - 1:31
    Majd a következő leckékben mesélek
  • 1:31 - 1:33
    olyan számokról, amelyek nullánál is kisebbek.
  • 1:33 - 1:36
    Akár már ma este is elgondolkodhatsz azon, hogy ez mit jelent.
  • 1:36 - 1:39
    De kezdjük a nullával, és ugye a nulla az semmi.
  • 1:39 - 1:44
    Ha nulla citromom van, akkor nincs egy citromom sem.
  • 1:44 - 1:56
    Tehát 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11 --
  • 1:56 - 1:57
    Menjünk jó magasra...
  • 1:57 - 1:58
    Tizenkettő
  • 1:58 - 2:00
    Így újra tudom használni a számegyenest.
  • 2:00 - 2:02
    13, 14.
  • 2:02 - 2:03
    Folytathatnám,
  • 2:03 - 2:05
    de 14 talán elég is lesz ehhez a leckéhez.
  • 2:05 - 2:07
    De használjuk a számegyenest
  • 2:07 - 2:09
    ezekhez a fenti az összeadásokhoz.
  • 2:09 - 2:11
    Szóval a múltkori leckében, csak emlékeztetőként,
  • 2:11 - 2:14
    3 + 2 az úgy is felfogható, hogy először veszünk 3-at
  • 2:14 - 2:16
    majd hozzáadunk 2-t.
  • 2:16 - 2:18
    Vagyis kettővel megnöveltük a hármat.
  • 2:18 - 2:21
    Egyre magasabbra megyünk,
  • 2:21 - 2:22
    vagyis az összeadás a számegyenesen olyan,
  • 2:22 - 2:23
    mintha jobbra haladnnánk rajta, vagy felfelé kettővel.
  • 2:23 - 2:25
    Szóval menjünk fel 2-vel.
  • 2:25 - 2:28
    Ezt most narancsszínnel rajzolom.
  • 2:28 - 2:30
    Szóval menjünk 2-t.
  • 2:30 - 2:32
    Háromnál keztünk és utána lépünk egyet.
  • 2:32 - 2:34
    utána lépünk 2-t, vagy mondhatnám ugrunk 2-t,
  • 2:34 - 2:36
    és az 5-ösre érkezünk.
  • 2:36 - 2:38
    Vagyis ugyanoda, ahová az előbb jutottunk.
  • 2:38 - 2:39
    Ha van 3 citromunk,
  • 2:39 - 2:41
    és még egyet hozzáadunk, akkor lesz 4 citromunk.
  • 2:41 - 2:44
    Ha még egyet hozzáadunk akkor lesz 5 citromunk,
  • 2:44 - 2:46
    vagy zöldcitromunk, tehát fanyar, savanyú gyümölcsünk.
  • 2:46 - 2:47
    Vagy bármi, ami eszünkbe jut.
  • 2:47 - 2:49
    És ha megnézzük ezt a változatot, mikor
  • 2:49 - 2:51
    felcseréltük a sorrendet,
  • 2:51 - 2:52
    kettőnél kezdtünk és
  • 2:52 - 2:55
    és három tárgyat adtunk hozzá.
  • 2:55 - 2:58
    Ebben az esetben ezek citromok vagy zöldcitromok voltak.
  • 2:58 - 3:00
    Tehát hármat adunk hozzá.
  • 3:00 - 3:03
    1, 2, 3.
  • 3:03 - 3:05
    És amint azt sejtettük,
  • 3:05 - 3:06
    ugyanazt az eredményt kapjuk,
  • 3:06 - 3:08
    Megint ötöt kaptunk.
  • 3:08 - 3:10
    Nos, amit ebben a leckében akartam bemutatni, i
  • 3:10 - 3:12
    és remélem, ez valóban csak egy kis emlékeztető volt,
  • 3:12 - 3:14
    hogy most komolyabb feladatokkal foglalkozzunk.
  • 3:14 - 3:16
    Kicsit nagyobb számokkal szeretnék megbirkózni.
  • 3:16 - 3:17
    De majd csak a következő leckében.
  • 3:17 - 3:18
    Most csak egy feladatot adok fel, hogy
  • 3:18 - 3:20
    gyakorlatot szerezzünk a
  • 3:20 - 3:21
    kicsit nagyobb számokkal.
  • 3:21 - 3:22
    Azután a következő leckében
  • 3:22 - 3:23
    kicsit mélyebbre ásunk, és
  • 3:23 - 3:25
    elgondolkodunk azon, hogy mit is jelentenek a számok.
  • 3:25 - 3:27
    De egyelőre szerezzünk gyakorlatot abban, hogy..
  • 3:27 - 3:32
    hogyan is oldjuk meg nagyobb számok összeadását?
  • 3:32 - 3:37
    Szépen felírom most, ilyen nyugtató lila színnel.
  • 3:37 - 3:45
    Mondjuk végezzük el a 9 + 3 összeadást.
  • 3:45 - 3:47
    Nos, több módon is elvégezhetjük ezt.
  • 3:47 - 3:49
    Megint rajzolhatnánk köröket.
  • 3:49 - 3:51
    Mondjuk
  • 3:51 - 3:55
    most inkább csillagokat rajzolok. 1, 2, 3, 4 --
  • 3:55 - 3:57
    Egyre csúnyábbak a csillagok.
  • 3:57 - 4:02
    - 5, 6, 7, 8, 9.
  • 4:02 - 4:06
    Vagyis 9 csillagunk van, ehhez adok hozzá még hármat.
  • 4:06 - 4:10
    Tehát egyet, kettőt, hármat.
  • 4:10 - 4:10
    Most megszámoljuk az összes csillagot,
  • 4:10 - 4:12
    mondhatnánk - most ezt
  • 4:12 - 4:14
    más színnel rajzolom -
  • 4:14 - 4:21
    -- 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12.
  • 4:21 - 4:23
    Most 12 csillagunk van.
  • 4:23 - 4:28
    Tehát azt mondhatjuk, hogy 9 + 3 = 12.
  • 4:28 - 4:29
    Tehát egyenlő tizenkettővel.
  • 4:29 - 4:32
    Ha megnézzük a számegyenest,
  • 4:32 - 4:33
    Ha megnézzük a számegyenest, kilenctől indulunk,
  • 4:33 - 4:35
    van kilenc csillagunk, és
  • 4:35 - 4:40
    ehhez adunk hozzá egy, két, három satöbbi csillagot,
  • 4:40 - 4:42
    és 12 csillagunk lesz.
  • 4:42 - 4:45
    Pontosan annyi, mint amennyit az előbb kaptunk.
  • 4:45 - 4:48
    Tehát ugyanígy járhatunk el
  • 4:48 - 4:51
    nagyobb számok összeadásakor, bár most,
  • 4:51 - 4:53
    mint láthatjuk, az a különbség, hogy
  • 4:53 - 4:56
    a válasz két számjegyből áll.
  • 4:56 - 4:58
    A számjegyekről majd egy későbbi leckében beszélünk.
  • 4:58 - 5:00
    De a számjegy nem egyéb, mint egy szám. Ugye így van?
  • 5:00 - 5:02
    Van benne egy egyes, és egy kettes.
  • 5:02 - 5:03
    Ebből a kettőből áll a tizenkettő.
  • 5:03 - 5:05
    Most ebbe nem megyünk bele részletesen...
  • 5:05 - 5:08
    Ugye jól ismerjük a 12-es számot.
  • 5:08 - 5:09
    De most azt szeretném megmutatni,
  • 5:09 - 5:12
    hogy mi történik, ha még többet adunk hozzá?
  • 5:12 - 5:13
    Amikor ehhez hasonló
  • 5:13 - 5:16
    kétjegyű számokat adunk össze?
  • 5:16 - 5:31
    Például mondjuk adjunk hozzá 27-hez
  • 5:31 - 5:35
    nem is tudom - mondjuk 15-öt (27 + 15.)
  • 5:35 - 5:37
    Ha sok időnk van, és az sem érdekel
  • 5:37 - 5:40
    bennünket, hogy mások mit gondolnak rólunk,
  • 5:40 - 5:42
    akkor felrajzolhatnánk 27 kört,
  • 5:42 - 5:45
    utána rajzolhatnánk még 15 kört, majd
  • 5:45 - 5:47
    megszámolnánk az összes felrajzolt kört.
  • 5:47 - 5:49
    És ez adná az eredményt.
  • 5:49 - 5:50
    Vagy felrajzolhatnánk egy számegyenest.
  • 5:50 - 5:52
    Felrajzolhatnánk egy olyan számegyenest, amely
  • 5:52 - 5:55
    elmenne odáig, amennyi 27 + 15.
  • 5:55 - 5:57
    Ez aztán egy jó nagy szám lesz ....
  • 5:57 - 5:59
    de ez az örökkévalóságig fog tartani.
  • 5:59 - 6:00
    Én pedig azt akarom bemutatni,
  • 6:00 - 6:01
    hogy milyen módszerrel lehet az ilyen
  • 6:01 - 6:02
    feladatot úgy megoldani,
  • 6:02 - 6:05
    hogy csak az összeadást kell kívülről tudni,
  • 6:05 - 6:06
    kell kívülről tudni,
  • 6:06 - 6:08
    és ha nem is tudod kívülről,
  • 6:08 - 6:09
    valami hasonló módon addj össze
  • 6:09 - 6:10
    viszonylag kis számokat.
  • 6:10 - 6:12
    És ha ezt a módszert kis számokkal elsajátítod,
  • 6:12 - 6:16
    akkor nehezebb feladatokat is meg tudsz oldani.
  • 6:16 - 6:18
    Nos, jöjjön akkor a móka!
  • 6:18 - 6:21
    Te csinálod az összeaást, és én
  • 6:21 - 6:23
    arról beszélek, hogy ez mit jelent a jövőben.
  • 6:23 - 6:25
    Nézd meg jól mindegyik számjegyet.
  • 6:25 - 6:27
    Ezt a helyet, itt a jobbszélen,
  • 6:27 - 6:31
    egyes helyiértéknek nevezzük.
  • 6:31 - 6:33
    Miért hívjuk ezt egyes helyiértéknek?
  • 6:33 - 6:37
    Mert 27 az húsz meg 7 darab egyes.
  • 6:37 - 6:40
    Tehát húsz meg hét.
  • 6:40 - 6:43
    Húsz és hét darab egyes.
  • 6:43 - 6:45
    Tekintsük ezt két tízforintosnak, és 7 egyforintosnak.
  • 6:45 - 6:50
    Itt jobboldalon pedig ezt tízes helyiértéknek nevezzük.
  • 6:50 - 6:52
    Miért hívják ezt tízes helyiértéknek?
  • 6:52 - 6:53
    Mit is jelent itt ez a kettes?
  • 6:53 - 6:55
    Ez azért tízes helyiérték, mert ez a tizesek helye.
  • 6:55 - 6:58
    tehát ha ideírunk egy 2-est, akkor az 2 darab tízest jelent.
  • 6:58 - 7:01
    A huszas szám nem egyéb, mint 2 darab tizes.
  • 7:01 - 7:03
    Ha van egy tízforintosom, és kapok tőled mégegyet akkor
  • 7:03 - 7:07
    két tizesem lesz, azaz húsz forintom.
  • 7:07 - 7:08
    Szóval ezt jelenti a tízes helyiérték.
  • 7:08 - 7:09
    Nem akarlak összezavarni,
  • 7:09 - 7:10
    csak azt akarom bemutatni,
  • 7:10 - 7:11
    hogyan kell ezeket a feladatokat megoldani.
  • 7:11 - 7:14
    A további lecékben még részletesebben foglalkozunk ezzel.
  • 7:14 - 7:15
    Most csak egy gondolatot vetek fel.
  • 7:15 - 7:17
    De ezeket a feladatokat úgy oldjuk meg, hogy
  • 7:17 - 7:20
    vesszük az egyes helyiértékeken álló számokat,
  • 7:20 - 7:22
    és ezeket adjuk össze először.
  • 7:22 - 7:24
    Szóval rendben, emiatt
  • 7:24 - 7:25
    nem aggódok egyelőre.
  • 7:25 - 7:28
    Most adjuk össze a hetest és az ötöst.
  • 7:28 - 7:30
    Tehát összeadom a hetest és az ötöst.
  • 7:30 - 7:33
    És ha most még nem is tudod, hogy mi ez,
  • 7:33 - 7:34
    remélhetőleg ezt hamarosan
  • 7:34 - 7:36
    fejben is ki tudod számolni,
  • 7:36 - 7:36
    és akkor
  • 7:36 - 7:38
    még mindig használhatod a számegyenest.
  • 7:38 - 7:40
    Nézzük ezt a számegyenest.
  • 7:40 - 7:41
    Vesszük a hetest,
  • 7:41 - 7:44
    és hozzáadunk ötöt.
  • 7:44 - 7:48
    -- 1, 2, 3, 4, 5 --
  • 7:48 - 7:49
    És az eredmény tizenkettő.
  • 7:49 - 7:51
    Vagy kezdhetjük az ötössel, és hozzáadunk hetet,
  • 7:51 - 7:53
    akkor is tizenkettő lesz az eredmény.
  • 7:53 - 7:54
    Ezt írjuk is le.
  • 7:54 - 7:59
    Tudjuk,hogy 7 + 5 = 12.
  • 7:59 - 8:03
    Tehát azt mondjuk hogy hét meg öt az egyenlő...
  • 8:03 - 8:05
    és most jön valami új dolog..
  • 8:05 - 8:07
    Ami talán kissé rejtélyesnek,
  • 8:07 - 8:09
    sőt, varázslatosnak tűnhet egyelőre....
  • 8:09 - 8:11
    A későbbi leckékben elmagyarázom ez miért helyes így...
  • 8:11 - 8:14
    Fel is írjuk: felírjuk, hogy tizenkettő.
  • 8:14 - 8:18
    7 + 5 az 12. De ide csak a kettest írjuk,
  • 8:18 - 8:20
    az egyes meg átvisszük ide, ide fel!
  • 8:20 - 8:21
    Tizenkettő, egy kettő
  • 8:21 - 8:23
    Ideírtuk a kettest,
  • 8:23 - 8:25
    de ide feltettük az egyest, ugye?
  • 8:25 - 8:26
    És ezt azért tettük,
  • 8:26 - 8:29
    (most mondok rá egy egyszerű okot, hogy miért is csináltuk így)
  • 8:29 - 8:31
    (de később majd jobban megmagyarázom).
  • 8:31 - 8:35
    mert csak egy számjegynek volt ott hely,
  • 8:35 - 8:37
    és a tizenkettő egy kétjegyű szám,
  • 8:37 - 8:38
    tehát valami más helyet kellett találnunk,
  • 8:38 - 8:39
    hogy elhelyezzük ezt az egyest.
  • 8:39 - 8:41
    Ha tovább gondolkodunk, akkor
  • 8:41 - 8:43
    12 nem egyéb, mint
  • 8:43 - 8:46
    10 + 2, ugye?
  • 8:46 - 8:48
    Ez ugyanannyi, mint 12.
  • 8:48 - 8:52
    Ha mondjuk 7 +5 az ugyanannyi, mint 12,
  • 8:52 - 8:55
    az ugyanannyi, mint két egyes, ugye?
  • 8:55 - 9:00
    Ez annyi, mint két egyforintos, és egy tízforintos.
  • 9:00 - 9:02
    Még egy tízes. Még egy tízforintos.
  • 9:02 - 9:04
    Tegyük ezt a tízforintost a tízesek helyére.
  • 9:04 - 9:08
    Ezzel annyit mondtunk, hogy 7 + 5 az egy tízes és két egyes.
  • 9:08 - 9:11
    Vagy pedig egy tízforintos és két egyforintos.
  • 9:11 - 9:14
    Ha ez zavar, akkor írjuk le,
  • 9:14 - 9:17
    szóval írjuk ide be az egyes helyiértékre a 2-t,
  • 9:17 - 9:19
    és vigyünk át 1-et.
  • 9:19 - 9:21
    És ugyanezt kell csinálni a tízes helyiértékekkel.
  • 9:21 - 9:23
    Összeadjuk az egyet, kettőt, és még egyet.
  • 9:23 - 9:26
    Tehát egy meg kettő... csináljuk meg a számegyenesen.
  • 9:26 - 9:28
    Jó móka!
  • 9:28 - 9:28
    Lássuk csak.
  • 9:28 - 9:30
    1 + 2.
  • 9:30 - 9:31
    Kezdjünk hozzá. Valami élénk színt választok.
  • 9:31 - 9:33
    Például ezt a lilát.
  • 9:33 - 9:35
    Tehát kezdjük az egynél,
  • 9:35 - 9:36
    Ehhez hozzáadunk kettőt.
  • 9:36 - 9:37
    1 + 2.
  • 9:37 - 9:39
    Ezt az egyest elvesszük a tizenkettőből.
  • 9:39 - 9:42
    Egy meg kettő, tehát jobbra lépünk egyet, kettőt
  • 9:42 - 9:43
    és a háromig jutunk.
  • 9:43 - 9:45
    Most hozzáadunk még egyet.
  • 9:45 - 9:46
    Tehát hozzáadunk mégegyet.
  • 9:46 - 9:48
    És most a négyhez értünk.
  • 9:48 - 9:51
    Azaz a negyvenkettőhöz.
  • 9:51 - 9:52
    Ez igazán jól sikerült, ugye?
  • 9:52 - 9:54
    Azért, mert nem kellett megrajzolni
  • 9:54 - 9:55
    a számegyenest egészen negyvenkettőig.
  • 9:55 - 9:57
    És nem kellett negyvenkét tárgyat lerajzolnunk.
  • 9:57 - 10:00
    Mivel tudtuk, mennyi hét meg öt,
  • 10:00 - 10:03
    és hogy mennyi 1 + 2 + 1,
  • 10:03 - 10:04
    ebből rájöttünk arra, hogy
  • 10:04 - 10:07
    27 + 15 = 42.
  • 10:07 - 10:09
    Csináljunk még egy példát.
  • 10:09 - 10:10
    Legyen most egy egyszerűbb példa.
  • 10:10 - 10:19
    Legyen a feladat 78 + 3.
  • 10:19 - 10:22
    Ugyanazt csináljuk mint az előbb.
  • 10:22 - 10:24
    Most is csak az egyesek helyiértékét nézzük.
  • 10:24 - 10:25
    Látjuk, hogy itt 8 + 3 van..
  • 10:25 - 10:28
    Mennyi nyolc meg három?
  • 10:28 - 10:29
    Remélem, most ez megy
  • 10:29 - 10:30
    már fejben is.
  • 10:30 - 10:31
    De gondoljuk át mégis.
  • 10:31 - 10:33
    8 + 1 = 9.
  • 10:33 - 10:36
    8 + 2 = 10.
  • 10:36 - 10:39
    8 + 3 az tizenegy.
  • 10:39 - 10:40
    Ehhez használhatnád a számegyenest is,
  • 10:40 - 10:42
    ha így könnyebben el tudod képzelni.
  • 10:42 - 10:45
    Tehát 8 + 3 = 11.
  • 10:45 - 10:51
    Tehát itt van nekünk nyolc meg három, azaz tizenegy.
  • 10:51 - 10:54
    Az egyik egyest leírjuk,
  • 10:54 - 10:55
    a másikat pedig átvisszük ide.
  • 10:55 - 10:56
    Mivel tizenegy nem egyéb, mint egy tízforintos meg egy egyforintos,
  • 10:56 - 10:59
    egy tizes meg egy forintos,
  • 10:59 - 11:00
    ami tizenegy.
  • 11:00 - 11:02
    Most összeadjuk a tízes helyiértékeket.
  • 11:02 - 11:07
    Egy tízforintos meg hét tízforintos az annyi, mint nyolc tízforintos.
  • 11:07 - 11:11
    Tehát 78 + 3 = 81.
  • 11:11 - 11:12
    És még szeretnék valamit mutatni.
  • 11:12 - 11:16
    Nem kell mindig így átvinni számokat.
  • 11:16 - 11:17
    Ez csak akkor kell, ha valamelyik összeadás
  • 11:17 - 11:19
    eredménye egynél több számjegyből áll.
  • 11:19 - 11:21
    Tizenegy egy kétjegyű szám.
  • 11:21 - 11:28
    Tehát például, vegyük ezt, hogy 56 + 2.
  • 11:28 - 11:32
    Itt mondhatnám, hogy hat meg kettő az nyolc, ugye?
  • 11:32 - 11:35
    Remélem ezt már jól begyakoroltuk.
  • 11:35 - 11:37
    Tehát hat meg kettő az nyolc.
  • 11:37 - 11:40
    És mivel ehhez az ötöshöz már nem kell semmit sem hozzáadni,
  • 11:40 - 11:42
    ezért egyszerűen lehozom ide az ötöst.
  • 11:42 - 11:45
    Tehát ötvenhat meg kettő az ötvennyolc.
  • 11:45 - 11:46
    Ennyi.
  • 11:46 - 11:47
    És ezt a számegyenesen is
  • 11:47 - 11:48
    felrajzolhattuk volna.
  • 11:48 - 11:49
    Nem lett volna túl nehéz.
  • 11:49 - 11:51
    Tehát, ha rajzolnánk egy ilyen számegyenest,
  • 11:51 - 11:54
    akkor a nulla valahol messze a bal oldalon lenne.
  • 11:54 - 11:57
    De mondjuk legyen ötven, vagy inkább 49;
  • 11:57 - 11:58
    akkor mehetnénk tovább balra,
  • 11:58 - 12:00
    de itt van 51, 52...
  • 12:00 - 12:02
    Inkább kicsit magasabban kezdem, mert
  • 12:02 - 12:04
    hamarosan kifogy a szabad hely.
  • 12:04 - 12:12
    Kezdjük tehát 55-nél, 56, 57, 58, 59,
  • 12:12 - 12:13
    és mindkét irányba mehetnénk, tovább, tovább.
  • 12:13 - 12:18
    De ha elkezdjük itt az ötvenhatnál, és hozzáadunk kettőt,
  • 12:18 - 12:20
    azaz felfelé lépünk egyet, majd kettőt,
  • 12:20 - 12:21
    akkor ötvennyolcig jutunk.
  • 12:21 - 12:23
    Szóval ilyen egyszerűen megoldottuk ezt a feladatot.
  • 12:23 -
    Találkozunk a következő leckénél.
Title:
Összeadás 2
Description:

Kétszámjegyű számok összeadása

more » « less
Video Language:
English
Duration:
12:26
beejaypee01 edited Hungarian subtitles for Addition 2
beejaypee01 edited Hungarian subtitles for Addition 2
aeroboogie edited Hungarian subtitles for Addition 2
aeroboogie edited Hungarian subtitles for Addition 2
aeroboogie edited Hungarian subtitles for Addition 2
aeroboogie added a translation

Hungarian subtitles

Revisions