Üdvözöllek. A mai napi téma kicsit mélyebb, ezért megpróbálom jól érthetővé tenni, mert az így megértett összefüggések gyökeres változást jelenthetnek az életedben.

Képzeld el, hogy egy távcsőbe nézel.

Amikor távcsőn keresztül nézel valamit, észlelésed erre a látványra összpontosul. (arra korlátozódik)

Minden másról megfeledkezel, ami a távcső alkotta képen kívül van.

Tulajdonképpen magát a tényt is figyelmen 
kívül hagyod, hogy ott állsz a távcső előtt. Elhiszed, hogy a szikla szirten állsz.

Voltaképpen meghamisítja az észlelésed.

Alapvetően két felé kellene szakadnod 
abban a pillanatban, és magadtól eltávolodva

nemcsak a távcsőben látott képet észlelned,

de magadat is látni, ahogyan a távcsőbe nézel.

Ez egy egészen más nézőpont, illetve észlelési mód.

Az élet éppen ilyen.

Ahogy megszületünk, a Forrás energiáját hordozzuk, a kollektív tudatot. Ez alakul egy háromdimenziós élménnyé.

Hogy a hasonlatunknál maradjak, ekkor
nézünk bele a távcsőbe.

De születésünk után annyira belemerülünk 
ebbe a korlátozott, 3D-s világba, ahol magunkat különvált egyénként érzékeljük,

úgy is mondhatnám, hogy elfelejtjük,
hogy valójában nem-fizikai energiánk 
most éppen háromdimenziós formát öltött.

A távcsőben látott képpel azonosulunk.

Nyilvánvaló, hogy nehéz ilyen nézőpontból
valódi énünket meglátni.

Ahhoz, hogy lássuk, kik is vagyunk, el kell 
távolodnunk ettől a perspektívától.

El kell távolodnunk attól, amivel eddig
azonosítottuk magunkat, hogy lássuk, 
azok vagyunk, akik a távcsőbe nézünk.

Ha többet szeretnél megtudni erről a folyamatról, javasolok két videóm megtekintését is.

Az egyik az Eltávolodás(Disidentification)
ami a viszonyulás mentesség gyakorlata

A másik pedig egy Tudatosság Medtáció
(Mindfulness Meditation)

Ameddig a messzelátóba nézünk, nem értjük,
miért szenvedünk.

Nem értjük sem a MIÉRTet, sem a HOGYANt.

Hogy megértsük a szenvedés okát, a jelen 
fizikai létünk fölé kell emelkednünk,
ahonnan tisztább rálátás nyílik magunkra,

Az első kérdés, amit fel kell tennünk:
"HOGYAN szenvedek?"

Mi a pontos mechanizmusa a szenvedésnek?

Hogyan jelentkezik?

A fájdalom minden esetben válaszreakció.

Mit is jelent ez?

Azt, hogy a
fájdalom, a szenvedés egy folyamat.

Szenvedünk, amikor ellenkezünk azzal, 
ami történik.

Amikor erőteljes lelki vagy fizikai 
fájdalmat érzel, kérdezd meg magadtól:

"Ez most vajon mire reagál?"

Pontosan hogy zajlik benned a szenvedés?

Például: ha nem tudsz leszokni valamiről, 
az pontosan hogyan zajlik, mi a folyamat?

Amikor pánikrohamom van, hogy történik ez?

Ha elégedetlen vagyok az életemmel, 
az pontosan milyen folyamat eredménye?

Vegyük például, hogy hirtelen hatalmába 
kerít a szörnyű szorongás.

Lehunyom a szemem és megkérdezem magam:
"Ez most mire föl történt?"

Eggyel visszalépek, és vizsgálódom.

A pánik arra a képre volt válasz, amit 
az elmémben kreáltam egy jövőbeli

esetleges nem kívánt eseményről.
A képek valós gondolattá válnak:

"Képtelen vagyok megbirkózni ezzel,
nem élem túl."